Hosszú folyamat lesz, de egyszer majd el kell ásni a Paksi Atomerőmű elhasznált fűtőelmeit. Már csak az a kérdés, hogy hol, amihez folyamatosan szűkítik a szakemberek a célterületet.

Jöhet Bükkösd

Kereki Ferenc, az RHK ügyvezető igazgatója sajtótájékoztatón elmondta, hogy Bükkösd környezetében folytatják a fúrásokat jövőre.

Szavai szerint az eddig felhalmozott 406 jelentést próbálták összefoglalni és összehasonlítani azokkal az eredményekkel, amelyeket időközben elvégeztek. Ebbe beletartoznak az utóbbi négy évben elvégzett fúrások, a szeizmikus mérések és a megfigyelő rendszer által szolgáltatott adatok. Ezek konklúziója alapján tervezik meg a további kutatófúrásokat - összegzett Kereki Ferenc, aki felidézte, a hosszú távú programukban 12 fúrást terveztek, ezek közül eddig négyet végeztek el.

84-ből 1

Összesen 84 négyzetkilométeres területen terveznek fúrásokat, annak majdani eredményei alapján majd egy 10 négyzetkilométerre szűkítik a vizsgálandó területet, végül kijelölik azt az egy négyzetkilométeres részt, ahol érdemes lesz egy földalatti kutatóbázist nyitni.

Nagyon hosszú folyamatról van szó. Például azokban, az elsősorban skandináv országokban, ahol 2025-ben nyílnak meg ilyen létesítmények, az 1970-es években kezdődtek a vizsgálatok – érzékeltette az ügyvezető.

A bodai agyagkő

Szakemberek még az 1990-es években választották ki a Baranya megyei Boda térségét, mint lehetséges helyszínt. Az ottani agyagkő mostanra már bizonyítottan világviszonylatban is ritka vízzáró tulajdonságokkal bír, ezért alkalmas lehet egy nagy aktivitású hulladéktároló létesítésére. Legalábbis ezt vizsgálják a szakemberek, akik a földtani kutatások után tudják majd megmondani, hogy a terület alkalmas lehet-e a Paksi Atomerőmű elhasznált fűtőelmeinek, illetve a Magyarországon keletkezett nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges, biztonságos elhelyezésére.

Nyitókép: a kiégett fűtőelemeket tartalmazó rekeszek az átmeneti tárolóban (Nagy Attila Károly/Index)