A MÁV új elnök-vezérigazgatója, Homolya Róbert interjút adott a Világgazdaságnak. Homolya szerint komoly gond a munkaerőhiány a vasúttársaságnak is, de ennél nagyobb baj az utasszám csökkenése: 

Ennek köszönhetően a jegyeladások a bevételeknek csak körülbelül 18 százalékát adják, a fennmaradó összeg a központi költségvetésből származik.

Az elnök-vezérigazgató azt mondta, a legnagyobb fejlesztésekre a Budapesten belüli közlekedésen kell készülni, ugyanis itt járnak a leglassabban a vonatok, és a MÁV által üzemeltetett HÉV-ek is felújításra szorulnak. A ferihegyi vasút építése már engedélyközeli állapotban van, ennek 2021–2022-re el kellene készülnie, ekkortól húsz perc alatt lehet majd kiérni a Liszt Ferenc repülőtérre. Sok a feladat a pálya- és a felsővezeték-beruházások terén, de fejleszteni kell a fejpályaudvarokat és magukat a vonatokat is – közölte Homolya. Az interjúból kiderül, hogy a MÁV évi 40 milliárd forintot fordít karbantartása, ez azonban fajlagosan elmarad a szomszédos országok ráfordításától. Ennek meg is van az eredménye, Homolya az egyik kérdésre adott válaszában elismerte:

Hétezer kilométernyi hálózatot kell fenntartani, sok eszközünk ötven-hatvan éves, és veszélyes üzem vagyunk.

Az elnök-vezérigazgató szerint a személyszállítás piaci liberalizációjára vonatkozóan több koncepció van a kormány előtt, de először a Volánokon a sor 2020-ban, a MÁV-Start és az állam 2023-ig szóló közszolgáltatási szerződése pedig elvben meghosszabbítható tíz évvel. Nem lenne jó ötlet előrehozni a vasúti liberalizációt, előbb újra kell gondolni az ország teljes személyszállítását, vagyis el kell érni, hogy három férőhelyből ne legyen kettő üres – mondta Homolya Róbert. 

A Volánok liberalizálásával átalakul a távolsági közlekedés, a vasúttársaságnak olyan távlati rekonstrukciós tervet kell készítenie, amelynek a révén a nagyvárosok között óránként 160 kilométeres átlagos vagy azt közelítő sebességgel haladhatnak a vonatok – közölte még.