Egy a G7.hu által megismert, nem nyilvános kormányzati jelentés szerint a legrosszabb esetben több százmilliárd forint körüli uniós támogatást is bukhat Magyarország a hazai közbeszerzési és uniós pénzosztási rendszer korábban feltárt hiányosságai miatt.
A cikk szerint a vita valószínűleg 2019-re is átnyúlik, akadályozva az uniós pénzek beáramlását. Ez gondot jelenthet a költségvetésnek, elszaladhat az államháztartási hiány, mivel az uniós projekteket hazai forrásból előfinanszírozzák.
Az Európai Bizottság tavaly ellenőrizte a Miniszterelnökségen belül működő Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) 2015 és 2017 közötti működését.
A bizottság az irányítási és ellenőrzési rendszerre hármas osztályzatot adott a négyfokozatú skálán. Ez azt jelenti, hogy nagy hibákkal, éppen csak működik a rendszer.
A bizottság egyedi közbeszerzési eljárásokat is ellenőrzött, és a 29 közbeszerzés közül 25-ben súlyos szabálytalanságokat azonosított, köztük 6 rendszerszintűt, amelyeket a KFF nem észlelt időben.
A hibák miatt az EB által kért pénzügyi korrekció 103,4 milliárd forint, ami az ellenőrzött mintában szereplő szerződések teljes értékének 10,6 százaléka. Ez nem a már kiosztott pénz visszafizetését, hanem a később utalandó források visszatartását jelenti. Ezeken túl a bizottság rendszerszintű korrekciót is szükségesnek tart, aminek háromféle módja lehetséges: vagy az összes uniós támogatású szerződést egyenként át kell vizsgálni, vagy reprezentatív mintavétellel megbecsülni a szabálytalanságok hatását, vagy el lehet fogadni a bizottság által megállapított 10 százalékos átalányt.
Ebből a harmadik út a legegyszerűbb, ebben az esetben a 10 százalékos korrekciót minden, a KFF-ellenőrzésen már átesett eljárásra alkalmazni kellene.
Az érintett szerződések eredetileg becsült összege 4500 milliárd
(bár a végleges szerződések értéke ettől némileg eltérhet), és arról sincs szó a dokumentumban, mekkora lehet ebből az unió által finanszírozott rész, amelyre a 10 százalékot vetíteni kell. A végösszeg tehát 450 milliárdnál kevesebb lehet, az EB korábbi gyakorlata alapján azonban úgy kell számolni, hogy ez ténylegesen elveszik az ország számára.
További rossz hír a kormánynak, hogy 3-as besorolás miatt a bizottságnak joga van a kifizetések megszakítására, felfüggesztésére, ami potenciálisan az összes operatív program elszámolását akadályozhatja. Amennyiben ez bekövetkezik a leginkább érintett kettőnél (IKOP és KEHOP), akkor idén 600 millió, 2019-ben további 650 millió euró lehívása hiúsulhat meg. Ha az összes operatív programnál bekövetkezne a legrosszabb, akkor a nem lehívható összeg idén 2,3 milliárd, jövőre további 4 milliárd euró lenne.
A kifizetendő uniós pénzek a viták miatt már most jelentős csúszásban vannak, az előfinanszírozás miatt az egyenleg 1200 milliárd forintos mínuszt mutat a Pénzügyminisztérium havi tájékoztatói szerint.
A kormány valószínűleg megállapodásra törekszik mind az egyedi, mind a rendszerszintű megállapításokkal kapcsolatban. Előbbire vannak precedensek az előző uniós költségvetési ciklusból, akkor az eredetileg javasolt korrekciót általában sikerült legalább a felére csökkenteni.
A G7 birtokába jutott dokumentum további érdekessége, hogy a kialakult helyzet kommunikációjára is javaslatot tesz. Soha nem találnák ki, milyen módszerrel szeretnék jobb színben feltüntetni ezt a kínos ügyet:
migránsozással és Brüsszelezéssel.
A szükséghelyzetben bevethető kommunikációs üzenet a cikk szerint a következő lenne:
a bevándorláspárti uniós vezetők évek óta következetesen próbálnak nyomást gyakorolni hazánkra, hogy engedjünk a tömeges illegális bevándorlás kérdésében. Ennek érdekében az uniós fejlesztési források megvonását is felhasználnák hazánk ellen eszközként.