Mindössze 38 milliárd forintnyi külföldről hazautalást tudtak beazonosítani a Magyar Nemzeti Bank nemrég publikált kutatásában – írja a Zoom.hu.
A Hitelintézeti Szemlében közölt cikk számos érdekes adattal szolgál a külföldön dolgozó magyar állampolgárok pénzküldési szokásaival kapcsolatban. Az eredmények szerint
a mintegy 4 millió háztartásból mindössze 67 548-ba érkeztek külföldről utalások,
vagyis a magyar háztartások alig 1,6 százaléka érintett a hazautalásaiban. A háztartások többségébe egy forrásból érkezett támogatás, 4435 háztartás kapott további második személytől is támogatást, de találtak 239 olyan családot, amely három különböző személytől kapott rendszeres pénzküldeményeket külföldről.
Az összes 38 milliárdos összeg azért is meglepő, mert a fizetési mérlegben 1260 milliárd forintos hazautalást könyveltek el. Azt ugyan eddig is tudtuk, hogy ez a pénz nem a ténylegesen hazautalt összeget, hanem a külföldön dolgozó magyarok nettó jövedelmeit takarja, de az arány így is elég meredek. Egy másik magyarázat a két adat közötti szakadékra, hogy a válaszadók nem adták ki érzékeny pénzügyi adataikat, ami az MNB kutatója szerint további elemzés feladata lehet.
A válaszadók átlagosan évente 910 ezer forint támogatást vallottak be, ezt a többség havi bontásban küldte haza. A pénzküldők számát 31 ezer főre teszi a kutatás, ami 340 ezer magyar migránssal számolva azt jelenti, hogy
minden ötödik kivándorló támogatja családját.
(Bár a kivándorlók számát nem tudjuk pontosan, összességében ennél többen lehetnek, de sokuk nem mostanában ment el). A felmérés szerint a külföldön élő magyarok nettó jövedelmük mintegy 10-30 százalékát küldik haza.
Meglepő, de az eredmények szerint a leggyakoribb, hogy fiatal kivándorlók küldik haza támogatásukat az otthon maradt szüleiknek, sokkal kevésbé jellemző az otthon maradt házastárs és gyerek támogatása ilyen módon.