A kormány az Európai Unió Bíróságán megtámadta az uniós kiküldetési irányelv július 9-én kihirdetett módosítását - tájékoztatta a Miniszterelnökség csütörtökön az MTI-t.
A Miniszterelnökség közleménye szerint az új szabályok aránytalanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát.
Az azonos helyen azonos munkáért egyenlő bérezés elvének a szolgáltatásnyújtás szabadságára való kiterjesztése valójában nem a más országba kiküldött munkavállalók védelmére szolgál, hanem egy protekcionista eszközként, hogy kiszorítsák más tagállamok munkaerőpiacairól - ezzel indokolja a kormány, hogy ellenzi a javaslatot.
A kiküldött munkavállalókról szóló vita az egyik legrégebbi az EU-ban, az eredeti irányelvet 1996-ban fogadták el, a Bizottság pedig 2012-ben nyújtotta be az újabb javaslatát. Ez a téma nagyon megosztja a keleti és nyugati tagállamokat, a nyugatiak ugyanis úgy érzik, amolyan szociális dömpingnek számít, hogy kelet-európai munkavállalók a nyugati béreknél olcsóbban végeznek el bizonyos munkákat. A téma tipikus példája a kamionsofőröké, akik gyakorlatilag nyugaton dolgoznak, amikor fuvaroznak, de Kelet-Európából kapnak fizetést, ezért a nyugati cégeknek sokkal jobban megéri keleti dolgozókat foglalkoztatni. Ezt orvosolná az, ha a keleti tagállamokba bejegyzett, de nyugaton dolgozó munkavállalóknak nyugati bért kellene fizetnie a munkahelyeknek.
Magyarország különösen elfogadhatatlannak tartja a kiküldetési szabályok kiterjesztését a nemzetközi közúti közlekedési tevékenységekre, vagyis a kamionsofőrökre, buszvezetőkre, "mivel ezt a területet nagyfokú mobilitás jellemzi". A kormány azt sérelmezi, hogy az Európai Bizottság annak ellenére fenntartotta a javaslatát, hogy tizenegy tagállam nemzeti parlamentjének tizennégy kamarája - közte a magyar Országgyűlés - az úgynevezett sárga lapos eljárás megindításával kifogásolta a javaslatot.
Magyarország és Lengyelország közös nyilatkozatban fejtette ki, hogy az elfogadott szabályok semmiképpen sem tekinthetők kiegyensúlyozottnak - tette hozzá a Miniszterelnökség.
A kormány szerint az irányelv végső szövege még az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest is hátrányosabb a régió vállalkozásai számára. A kormány a keresetlevelében arra hivatkozott, hogy az irányelv módosítása a szükségesség és arányosság elveibe ütközik, másrészt a megkülönböztetés-mentesség követelményét sértő kötelezettségeket és korlátozásokat vezet be. A kabinet arra is hivatkozott, hogy a megtámadott irányelv egyes rendelkezései sértik a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, ami jelentős kihívások elé állítja majd a tagállamokat az irányelv nemzeti jogba történő átültetésekor, aminek 2020. július 30-ig kell eleget tenniük.
A kormány bízik abban, hogy még 2020 előtt az Európai Unió Bírósága megsemmisíti a megtámadott irányelvet.
Bármely alapszabadság korlátozása az európai integráció alapját képező belső piac egységének megbontásához vezethet - állapította meg a kabinet. A kormány rendelkezésre álló információi szerint Lengyelország ugyancsak keresetet nyújt be az uniós bírósághoz az irányelv miatt.