Az utóbbi években egyre több és több anyagi ösztönzőt vezet be a kormány a gyermekvállalás elősegítésére. A legújabb nemzeti konzultáció témája is a népesedés lesz, a hét elején a Magyar Időkben már meg is szellőztettek néhány ötletet, amin állítólag gondolkodnak a minisztériumban. Ezek közül a leginkább arra kapták fel a fejüket az olvasók, hogy felmerült:
azok a nők, akik legalább 3 gyermeket szülnek, egész további életükre mentesülhetnének a személyi jövedelemadó fizetésének kötelezettsége alól.
Első hallásra ez elég meredeknek tűnik, de egy kicsit utánaszámolva már az jön ki, hogy valószínűleg nem érintené túl érzékenyen a költségvetést egy ilyen lépés.
A családtámogatások összege Magyarországon GDP-arányosan már manapság is kiemelten nagy, a nemzeti össztermék 3-4 százalék közti részét fordítja a magyar állam erre a célra. Ez nemzetközi összehasonlításban magasnak számít, a szomszédos országokban mind 3 százalék alatt marad ez az érték.
Más kérdés, hogy a családtámogatások eloszlása a társadalmi rétegek között rendkívül egyenlőtlen. A mindenkinek egyformán járó családi pótlék összegét például nem növelték több mint 8 éve, a növekvő családtámogatások nagyrészt a családi adókedvezmény és a családi otthonteremtési kedvezmény formájában öltenek testet (illetve a mindenki által igénybe vehetők közé sorolhatjuk még az ingyenes iskolai tankönyveket és a több gyerekesek számára kedvezményes iskolai étkezést). Ebben a formában a családpolitikára fordított összeg legnagyobb része a középosztálynál (valamint a csok révén áttételesen az építőiparban) csapódik le.
Ehhez dobnák most még hozzá a 3 gyerekes anyukáknak szóló szja-mentességet, amennyiben lesz valami a most bedobott ötletből.
Kiszámoltuk, nagyjából mennyi lenne az annyi, ha ezt meglépné a kormány. Értelemszerűen erre csak hozzávetőleges becslést lehetséges adni, hiszen egyrészt nem ismerjük a javaslat részleteit, amelyekkel esetleg szűkítenék a kedvezményezettek körét valamilyen szempont mentén. Ezért úgy számoltunk, mintha tényleg minden nőre érvényesnek tekintenénk a kedvezményt, aki 3 gyereket szült legalább élete folyamán.
A 3 vagy többgyerekes, 15 év fölötti nők számának megállapításakor a 2016-os mikrocenzus adataiból indultunk ki, az ő számukat korrigáltuk a teljes 15 év fölötti női populációra vonatkozó nyugdíjas-aránnyal. Ezután megnéztük, egyáltalán milyen arányban dolgoznak a 3 vagy több gyerekes anyukák Magyarországon (nyilván az ő köreikben a legmagasabb a háztartásbelik, főállású anyák aránya a nőkön belül, korábbi adatok szerint 51 százalékuk dolgozik csak).
Az egyszerűség kedvéért úgy vettük, hogy a minimum 3 gyerekes, dolgozó nők a magyar bruttó átlagfizetést (a legfrissebb adatok szerint ez 324,7 ezer forint) kapják – ez a számítás valószínűleg némi túlbecslést eredményez, mert egyrészt nem mindenki teljes állásban dolgozik, másrészt az átlagfizetést felhúzzák a magas bérek, és az emberek nagyobb része keres az átlag alatt. Megbízható mediánértékkel azonban nem tudunk számolni, mert azt jelenleg nem közli a KSH.
Végeredményben az jött ki, hogy nagyjából 220-225 ezer nő lehet érintett az esetleges intézkedésben, ami átlagos bruttó bérrel és 15 százalékos szja-val számolva évi 131,22 milliárd forint bevételkiesést jelentene az államnak évente.
[Ha a szakszervezetek által becsült mediánbért, vagyis bruttó 240 ezer forintot vennénk alapul, akkor a teljes kieső összeg 97 milliárd forint körül mozogna.]
Ez soknak hangzik, de ha megnézzük a 2018-as költségvetés bevételi oldalát, akkor látjuk, hogy a tervezett szja-bevételeknek is csak 6 százalékát teszi ki, a teljes befolyó összegnek pedig alig több, mint 1 százalékát. Ennyi pénzt bőven vissza lehet hozni, ha akár néhány másik soron emelnek a terheken, sőt, talán még a növekvő fogyasztás miatt bejövő magasabb áfabevétel is kompenzálhatja.
Nagyságrendileg nagyjából a csok költségeihez lenne mérhető az intézkedés, arra 100,9 milliárd forint volt betervezve az idei évre. Ugyanakkor mivel ez egy statikus számítás, és nem veszi figyelembe például azt, hogy az adómentesség hatására lehet, hogy többen vállalnának munkát, ebben az esetben a kieső összeg is nőne, bár ezt ellensúlyozhatná az egyéb munkát terhelő járulékokból befolyó összeg. A teljes ráfordítást még egy tényező csökkentheti: azok a családi adókedvezmények, amik emiatt nem kerülnének kifizetésre. A magasabb jövedelmű 3 gyerekes egyedülálló anyáknak valószínűleg nem érné meg az adómentességet választani a járulékból is érvényesíthető családi adókedvezmény ellenében, illetve azoknál 3 gyerekes pároknál, akiknél csak mindkét szülői fizetés segítségével lehet igénybe venni a teljes családi adókedvezményt, az anya kedvezménye elveszne. Ezek potenciálisan milliárdokat faraghatnak le a teljes éves állami ráfordításból.
És hogy mit jelentene ez maguknak a családoknak? A 3 és több gyerekes középosztálybelieket eddig is elkényeztette a kormány, gyermekenként havi nettó 33 ezer forinthoz juthattak hozzá a családi adókedvezmény által azok, akiknek elég magas a bruttó bérük ahhoz, hogy az egészet le tudják hívni.
Egy 3 gyerekes családban ez 99 ezer forint pluszt jelenhet minden hónapban. Ehhez jön hozzá a 3 vagy több gyerekesekre vonatkozó családi pótlék, ami gyermekenként 16 ezer forint 2018-ban, most tartunk 147 ezer forintnál.
Ha egy olyan családot veszünk példának, amelyben az apa fizetése alapján egyedül le tudja hívni az adókedvezményt, a nőknek betervezett új intézkedés értelmében pedig a szintén dolgozó, átlagfizetésre bejelentett anya szja-mentességet élvezne, akkor ez további közel 49 ezer forint bevételt jelentene a háztartásnak.
Vagyis a politikai szempontból mintacsaládnak számító család összesen közel 200 ezer forintos juttatásban részesülne havonta a gyerekei után.
Legalábbis amíg a gyerekek eltartott státuszban vannak, az adókedvezmény és a pótlék ugyanis erre az időszakra jár. Alacsonyabb jövedelem esetén persze ezek az összegek is kisebbek.
A belengetett intézkedés tehát megint azok sorába tartozik, amelyekkel nagyobb mértékben kedveznek azoknak a nagycsaládosoknak, akik eleve jobb anyagi helyzetben vannak. Ha például valakinek 3 gyereke van, de egyik szülő bruttó jövedelme sem elég magas ahhoz, hogy egyedül le tudja hívni a teljes adókedvezményt, ezért azt megosztják az apa és az anya között, ott az anya szja-mentessége egyben a jóváírás rá jutó részétől való elesést jelent.
Végigszámoltuk, mit jelentene ez egy magasabb, egy közepes, és egy alacsonyabb jövedelmű, kétszülős, 3 kiskorú gyereket nevelő család esetében. A végeredmény szerint csak a többihez képest magasabb bevételű, példánkban 350 ezer bruttós fizetésű apás család tudná egyszerre érvényesíteni az összes kedvezményt, itt ugyanis az adókedvezmény teljes összege érvényesíthető az apa fizetésén. Amikor már mindkét szülő bruttóját 250 ezer forintnak vettük, az jött ki, hogy 19 ezer forint családi kedvezményt az anya jövedeleméhez kellene társítani, itt tehát ennyi mínuszt jelent a módosabb családhoz képest az szja-mentesség. A legtöbb plusztól abban az esetben esett el a család, amikor 200 ezer forintos bruttó bérrel számoltunk mindkét szülőnél, itt az anya béréből érvényesített adókedvezmény mértéke havi 35 ezer forint, míg az szja-mentességgel ennél kevesebbet, 30 ezer forintot nyerne (ez azért lehetséges, mert az alacsony jövedelműek járulékból is érvényesíthetik a kedvezményt). Neki tehát nem is érné meg ezt az opciót választani, amíg a gyerekek eltartott státuszban vannak.
Abban viszont különbözne az eddigiektől, hogy nem kizárólag családpolitikaként, de a sokgyerekes nőkre vonatkozó nőpolitikaiként is értelmezhető lenne egy ilyen javaslat. A három vagy több gyermeket vállaló nők egész életen át tartó könnyebbséget kapnának vele, ami a gyerekeik felnövése és a nyugdíj közötti időszakban is élne. Ez függőségcsökkentésként is működhet, ami pozitív hozadék lehetne, persze feltéve, hogy az élelmes munkáltatók ezt bekalkulálva nem eleve alacsonyabb bruttóért foglalkoztatnák az érintetteket.
Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy hiába szavazna meg a mostani összetételű Országgyűlés egy olyan törvényt, ami elméletileg egy életen át garantálná a 3 gyerekes nőknek az adómentességet, semmi sem garantálja, hogy ez így is maradna a jövőben. A adótörvény ugyanis akár minden évben átírható.
(Borítókép: Orbán Viktor / Facebook)