Létezik egy 904 millió eurós magyar államkötvény-sorozat, amelynek az a specialitása, hogy át lehet váltani Richter-részvényekre. Ezeket október 5-én 17 óráig tudják Londonban a tulajdonosai a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt-nek felajánlani, mert a Magyar Állam lejárat előtt visszavenné a papírokat.
A Magyar Állam 25,25 százalékos részesedéssel rendelkezik a Richter Gedeon Nyrt, gyógyszercégben, és mondhatjuk, hogy ebben a cégben az állam jó tulajdonos. Nem babrál bele a globális piacon is sikeres, innovatív cég szakmai munkájába, sőt ez a tulajdon inkább egyfajta védelmet nyújt a Richter számára az ellenséges felvásárlások ellen.
Valamiből persze tartani kell ezt a rettentő értékes pozíciót. A Richterrel könnyű számolni, mert az aktuális részvényáron (5300 forint) éppen 1000 milliárd forintot ér a cég. vagyis az állami rész értéke 250 milliárd forint.
A mesés vagyonelemet az állam hitelből tartja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2013. december 6-án a Magyar Állam nevében 903,8 millió euró össznévértékű (mai áron 290 milliárd forintos) kötvénysorozatot bocsátott ki.
Ennek a kamatszelvénye 3,375 százalék volt, és a papír 2019-ben futott volna ki. Ez a kötvény akár Richter-részvényekre is váltható lenne, de a kötvényeseknek akkor éri meg az átváltás, ha 5706 forintnál többet ér egy Richter-részvény. Ezt a sorozatot próbálja most visszaváltani az állam.
A Magyar Állam a nagy üzlet lebonyolításával az amerikai Goldman Sachs és a magyar Equilor cégeket bízta meg.
Miből vásárolnának? Nem is olyan régen az ÁKK 1 milliárd eurónyi eurókötvényt adott el, 1,25 százalékos kuponnal, így adódhat a feltételezés, hogy az állam ebből az olcsóbb forrásból finanszírozná a Richter-részesedést, vagyis egészen pontosan a kötvények visszavásárlását, ami a tőzsdén jegyzett társaságnak, ha lehet még jobb megoldás is, hiszen ha nincs átváltoztathatási opció, akkor még stabilabb a cég tulajdonosi szerkezete.
A hazai tőkepiacon mégis azt éreztük, hogy van némi felzúdulás, az amúgy logikus lépés lebonyolítása ellen, elsősorban azért, mert a versenytársak szerint újabban az állam egyik aktora, az MNV nem versenyezteti a közreműködőket, hanem már-már automatikusan az Equilornak adja a tőkepiaci vonatkozású tranzakciókat.
A versenytársak tudni vélik a magyarázatot is, az Equilor vezetése jóban volt az MNV-t korábban vezető Szivek Norberttel, illetve a „magánhangzókat nem kedvelő Istvánnal”, utalnak a BDPST cégre és Tiborcz István Orbán-vejre. Mások védelmükbe veszik a céget, mondván a Concorde értékpapír mellett az Equilor a másik nagy hazai független brókercég, korábban inkább a Concorde szervezett ilyen akciókat, most az Equilor kap több szerepet. Az érintettek nem nyilatkozhattak, így inkább a piac semleges szereplőit kérdeztük erről.
A többségi vélemény szerint maga a deal rendben van. "Kritika akkor illethetné, ha a Magyar Állam indokolatlan felárat fizetne, ha bennfentesek állnának be a piaci ár és az állami ajánlat közé, de itt erről szó sincsen, az MNV a 101,5-102 százalékon forgó részvényekért 102,75-103,5 százalékos árat ajánlott, amely minden szempontból nagyon korrekt ár" – mondta egy szakember.
Ekkora prémiumot ugyanis valóban fizetni kell azért, hogy előbb adja vissza a befektető a papírokat. Több versenytárs is észrevételezte ugyanakkor, hogy a közvetítőket vélhetően nem versenyben, hanem meghívásos alapon választhatta ki az MNV.
Ezt sajnos mi határozottan nem tudtuk ellenőrizni, mert az MNV és az Equilor nem válaszoltak kérdéseinkre, így csak annyit tudunk megerősíteni, hogy az általunk megkérdezett piaci szereplők tenderrel, meghívással nem találkoztak. A legutóbbi kibocsátást amúgy még a Deutsche Bank és a hazai UniCredit csinálta.
Volt több olyan kritikus is, aki azt is észrevételezte, hogy speciális összeférhetetlenségi helyzet, Szécsényi Bálint, az Equilor vezetője ugyanis egyben a Richter Gedeon igazgatósági tagja is.
Erről többekkel beszéltünk és
Összességében abban mindenki egyetértett, hogy a tranzakciót leginkább az fogja minősíteni, hogy az milyen eredménnyel zárul. Ebben ráfér a közvetítői szektorra is már egy jó hír, mert bár nyilván nem lehet egy államkötvény-vásárlást közvetlenül összehasonlítani egy tőzsdei kibocsátással, de az utóbbi időben a Waberer's International és a BILK Logisztikai Zrt. tranzakciói kudarcosak lettek.
Végül egy érdekes összefüggés arról, hogy mire is alkalmas lehet egy ilyen kötvényakció. A Richter vezérigazgatója ma az az Orbán Gábor, aki öt éve, a legutóbbi kötvénydealnél még a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt, és a fáma szerint éppen a kötvényakció során mélyült el a pozitív viszony közte és Bogsch Erik, a Richter Gedeon emblematikus vezetője között.
A magyar brókercégek között az azonnali részvénypiaci forgalom alapján kiemelkedik három cég, a Concorde, az Erste és az Equilor. Akár az ő versenyüket is nagyban befolyásolhatta volna, hogy az elmúlt fél évben úgy tűnt, hogy eladó a K&H-t birtokló bankcsoportba tartozó KBC Securities Magyarország ügyfélállománya is. Ám a bank igazán keményen megszívatta a versenytársait, azok ugyanis költséget nem kímélve, fél évig a legjobb nemzetközi ügyvédi irodákkal felvértezve készültek a dealre, ám a végén a KBC nem az utolsó körbe is bejutó Erste és Equilor közül hirdetett győztest, hanem a K&H, bankba integrálta mégis a brókercéget. vagyis egy olyan megoldást választott, amit eleinte szóban kizárt. „Jogot nem sértett az eladó,hiszen garanciát nem vállalt, de olyan érzésünk volt, mintha elindultunk volna egy úszóversenyen, majd a bírák nem azt nézték, hogy ki úszik gyorsabban, hanem fogták, kihúzták a dugót és leeresztették a medencét” – mondta egy érintett.