"Most 15 százalékos a személyi jövedelemadó kulcsa, az egyszámjegyű szja-hoz nagyjából 650 milliárd forintot kellene kiengedni a kasszából. Én ezt most nem érzem aktuálisnak" - mondta el kérdésre Varga Mihály pénzügyminiszter a JÖSz diákszervezet ELTE Jogi karán tartott rendezvényén, ahol a szociológus Pogátsa Zoltánnal vitatkozott.
A vitapartner Pogátsa több kérdésben egyetértett Vargával, például hogy Gyurcsánynál nehéz rosszabb miniszterelnököt elképzelni, és hogy mostanában nem kellene bevezetni az eurót, bár Pogátsa szerint azért a forint árfolyamát hozzá rögzíthetnénk. Varga pedig egyetértett abban Pogátsával, hogy az oktatásra és egészségügyre többet kellene költeni, szerinte ugyanakkor nem csak más uniós országokhoz, hanem a korábbi helyzethez is érdemes hasonlítani a jelenlegi állapotokat, így pedig egyértelmű javulás van. Nem volt abban sem véleménykülönbség, hogy szinte minden magyar makroadat jobb mint tíz évvel ezelőtt.
Abban azonban már igen, hogy mindezt hogyan sikerült elérni.
Pogátsa szerint uniós források és a külföldön élő magyarok hazautalásai nélkül alig lenne növekedés a magyar gazdaságban, elsősorban ezeknek köszönhető a GDP-növekedés mostani szintje. Varga szerint kétségtelen, hogy az uniós források hozzáadnak a magyar gazdasághoz, nettó haszonélvezői vagyunk a rendszernek, de ezt inkább úgy kell felfogni, mint amikor valaki biciklizni tanítja a gyerekét, és löki hátulról. Ha nem löki, kicsit lassul, de azért akkor is van egy sebessége.
Ráadásul az semmiképp nem mondható, hogy önmagában az uniós forrás elég lenne, az is számít, hogy azt hogyan használjuk fel. Ha ugyanis mindegy lenne, akkor más, hasonló mennyiségű forrást kapó országok is hasonló növekedést produkálnának. Ezzel szemben jól látszik, hogy a magyar gazdaság növekedése egészségesebb pályára állt.
Pogátsa szerint nem történt valódi szerkezetváltás a gazdaságban, Magyarország továbbra is a nyugati multik alacsony hozzáadott értéket adó, összeszerelő bázisaként működik, nem mozdultunk el a hazai tulajdonú gazdaság irányába, sőt a kormány külön alkukkal, egyedi támogatásokkal, adókedvezménnyel segíti a multikat. Egy exportképes magyar gazdaság nem alapozódhat olyan cégekre, amelyek szinte kizárólag állami közbeszerzésekből nőttek nagyra. (Varga erre felidézte, hogy 40 kötelezettségszegési eljárás folyik az ország ellen, amelyet nagyrészt multik indítottak, miután a kormány a lábukra lépett, tehát nagyon multibarátnak nem nevezhető az Orbán-kormány.)
Pogátsa Zoltán szerint a legnagyobb problémát jelenleg az jelenti, hogy nincs szakképzett munkaerő, ez pedig nem független attól, hogy ki vannak véreztetve a humátőkét képző alrendszerek. GDP-arányosan az uniós átlag alatt költünk az egészségügyre, oktatásra, szociálpolitikára, pedig mivel ezeken a területeken lemaradásunk van, épp hogy többet kellene költenünk. Szerinte az a gazdaság versenyképes, amelyik az erőforrásokat minél jobban képes szétteríteni, ebben pedig a jelenlegi kormány nem elég eredményes.
"Bevallom, nem voltam lelkes híve az egykulcsos adónak" - mondta Varga Mihály, akit viszont az eltelt idő meggyőzött arról, hogy az egykulcsos adó mégis egy jó ötlet. Mindez értékválasztás kérdése, és az is fontos, hogy ha fizetni kell valamiért, azt megbecsüljük. Ezért jó, hogy a kormány megszüntette a nullás kulcsot, mindez növeli a közügyek iránti érdeklődést, érvelt.
Pogátsa szerint ugyanakkor az egykulcsos szja igazságtalan, mivel ugyanúgy terheli azokat, akik képesek megtakarítani a fizetésükből, esetleg vagyonokat halmoznak fel, vagy külföldre viszik a pénzüket, mint azokat, akik éppen csak kijönnek a pénzükből havonta, és azokat is, akik nem tudnak megélni a jövedelmükből. Az pedig hogy az szja progesszív, nem kell hogy azt jelentse, hogy az egyik kulcs nulla százalékos, lehet akár 5 százalékos is, ugyanúgy megvalósul a Varga által érvként behozott közteherviselés, és annak tudatosítása.
Varga erre azt mondta, ő nem kommunista, nem irigyli senkinek a jövedelmét, ha valaki külföldre viszi, vigye külföldre, persze örül annak, ha inkább itt költi el, de semmi rosszat nem lát abban, hogy az emberek szabadon dönthetnek ezekről. Ráadásul szerinte nem ösztönöz munkára, ha valakinek arányosan többet kell fizetnie, csak mert többet keres.
Varga a vitában felmerülő feltétel nélküli alapjövedelem ötletére is úgy reagált, hogy az egy kommunisztikus gondolat, és tart attól, hogy nem ösztönöz munkára. A közmunkások közül sokan már a havi 55 ezer forint körüli bérrel is megelégszenek kis feketézéssel kiegészítve, ahelyett, hogy elmennének minimálbérért dolgozni. Mi lenne akkor, ha alapjövedelmet kapnának, vetette fel a miniszter. Pogátsa erre úgy reagált, hogy a kormány társadalomképe szerint a szegények lusták, pedig valójában csak a lehetőségeik szűkösebbek, nem éri meg nekik például egy faluból messzire buszozni a munkalehetőségért, helyben pedig nincs más, csak közmunka. És bár a finn alapjövedelem kísérlete elbukott, az egy eleve hibás próbálkozás volt, maga a koncepció előremutató: növeli ugyanis a munka érdekérvényesítő képességét a tőkével szemben.
Varga Mihályt a közönségből kérdezték arról is, szerinte lesz-e válság. Ő azt mondta, nem tudja megmondani, vannak olyan közgazdászok, akik szeretik ezt emlegetni, aztán egyszer lesz, és megünneplik magukat. Inkább azt mondaná, hogy mindenki próbáljon olyan életet élni, amelyik számol egy potenciális válsággal is. Pogátsa szerint lesz válság.
Cikkünk első verziójának címe tévesen az egykulcsos szja bevezetésének időszerűtlenségéről szólt, a hibáért elnézést kérünk.