Ha szerdáig sorra mondják le a megbeszélt találkákat a barátai vagy halasztják a meetingeket a munkatársak, üzletfelek, ne lepődjön meg, valószínűleg igyekeznek lakás-takarékpénztári (ltp) szerződést kötni, mielőtt a parlament kinyírja ezt az amúgy nagyon népszerű konstrukciót. Már hétfő délután óriási roham indult a parlament elé került törvénymódosító javaslat után, ami teljesen megszünteti a lakás-takarékpénztárak állami támogatását,
és amit kivételes eljárásban tárgyal az Országgyűlés, így akár már szerdán érvénybe is léphet.
Ezzel az egyik legnépszerűbb és szakértők szerint az egyik legjobb és leginkább elérhető megtakarítási forma alól húzza ki a szőnyeget a Fidesz, hogy olyan támogatási formák felé nyomja az embereket, amelyek nem igazán alternatívái a lakás-takarékpénztáraknak.
A lakás-takarékpénztár az egyik legnépszerűbb megtakarítási forma, a Bankráció szerint a magyar lakosság közel 13 százalékának már van ilyen szerződése. És ez nem is véletlen, hiszen ilyen kedvező a konstrukcióval nincs nagyon más befektetés a magyar piacon.
Bár az állami támogatás miatt a konstrukció nagyon kedvező, valójában addig éri meg igazán, amíg az ügyfél a szerződés elején van. Mivel a kamat része mindössze néhány százalék, és nem a bennlévő pénzre adnak állami támogatást, csak az éves befizetésre. Az első évi 240 ezres befizetéshez képest például a 72 ezres állami támogatás elég jó hozam, de amikor valakinek már 2 millió befizetett pénze parkol ltp-ben, és akkor is csak 0,5-3 százalékos kamatot kap, és 72 ezres állami támogatást, az már kevésbé jó biznisz. Ezért szokták azt mondani, hogy ltp-t 4-5 évre érdemes kötni.
Ehhez a megtakarítási formához nem kell, hogy az embernek milliói álldogáljanak céltalanul, havonta kis összegeket is be lehet fizetni, ráadásul a Bankráció összeállítása szerint a négyéves futamidejű lakástakarék-szerződéseknek 10,28-12,54 százalék közötti a hozama, ami a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben jóval magasabb, mint bármi más hasonlóan elérhető és kockázatmentes befektetés.
Ez a hozam persze nagyrészt annak köszönhető, hogy az állam 30 százalékos, évente maximum 72 ezer forintos támogatást ad minden szerződéshez.
Ez amúgy kiemelkedően magas támogatás, Európa más országaiban 8-18 százalékot dob az állam a hasonló konstrukciókhoz. Éppen ezért hozzáértők szerint már évek óta számítani lehetett arra, hogy a kormány egyszer csak csökkenteni fogja az állami támogatás mértékét, de hogy egyik napról a másikra teljesen kiszáll a konstrukcióból, arra azért nem.
Trecsán Erika, a Bankráció szakértője szerint az ltp-nek számos előnye van a hozamon kívül, ami miatt népszerű és jó (volt) ez a konstrukció: egyrészt havonta maximum 20 ezer forintot lehetett befizetni, ami nem annyira megterhelő és sok olyan embernek is teljesíthető, akiknek nincs sok megtakarított pénze. Sőt, még akár edukatív célból is jó lehet, mert nevel a megtakarításra. Emellett ingyenesen lehetett belőle fogyasztóbarát lakáshitelt előtörleszteni, ami szintén nagy segítség sok háztartásnak.
A lakástakarék mint konstrukció már legalább húsz éve elérhető, de az elmúlt években, 2013–14-től szaladt meg igazán az ltp népszerűsége. Ennek egyrészt az az oka, hogy ilyen alacsony kamatok mellett ez volt a legjobb hozamú befektetés, másrészt pedig az, hogy az ingatlanpiac felfutása és a lakásárak emelkedése mellett egyre nagyobb igény volt egy elérhető, lakásvásárlásra használható megoldásra.
Hasonló népszerűségnek örvendett az ltp a válság előtt, amikor különböző lakáshitel-konstrukciókkal lehetett kombinálni, ennek viszont a devizaválság és az ingatlanpiac pofára esése érthető okokból véget vetett.
A mostani felfutásnak pedig a kormánypárt vethet véget akár napokon belül.
A Bánki Erik fideszes képviselő által benyújtott módosító javaslat szerint azért kell kinyírni a lakás-takarékpénztárakat, mert „nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak”.
Ha nem foglalkozunk a nehezen értelmezhető extraprofitos résszel, akkor arra lehet következtetni, hogy a kormány inkább azt szeretné, ha az emberek csokot vennének fel, amihez ugye gyerekeket kell szülni, a kormány pedig semmit nem szeret annyira, mint amikor a magyarok gyerekeket szülnek. Csakhogy a csok és az ltp, azon kívül, hogy így vagy úgy mindkettő lakáshoz segít családokat, nem igazán összehasonlítható, így
az egyik nem is váltja ki a másikat.
A csok jelenlegi lakásigény kielégítésére jó, olyanoknak, akik megfelelnek a követelményeinek. Vagyis az a család, amely most (vagy pár éven belül) bevállal több gyereke,t és most, ebben a pillanatban akar lakást venni vagy építeni, annak jó, másnak nem.
A lakás-takarékpénztári szerződést viszont olyanok is köthettek, akikre nem is érvényes a csok, például szülők tehettek félre a gyerekeiknek, ráadásul előtakarékosságra szolgált, vagyis arra, hogy majd egyszer, ha ott tart az ember, vegyen lakást. Vagyis ha Bánki Erik arra számít, hogy akik ma lakás-takarékpénztári szerződést kötöttek volna, azok szerdától majd csokért állnak sorba, valószínűleg téved. Az ltp célközönségének nagy része így állami támogatás vagy ösztönzés nélkül marad.
Meg hát van még a „lakáslottó", avagy a mérsékelten népszerű Nemzeti Otthonteremtési Közösségek rendszere, amelyet Rogán Antal talált ki és írt egyetlen cégre, de ami eddig nem volt túlzottan népszerű, így nem kizárt, hogy errefelé is szeretnék tolni a lakosságot a mostani módosítással. Viszont ez is nagyjából annyiban hasonlít a lakástakarékokra, hogy pénzről meg lakásokról van benne szó, úgyhogy ez sem igazán váltja majd ki a lakástakarékokat. Hogy ez a rendszer hogyan is működik, arról itt írtunk részletesebben.
Megtakarításként sem marad igazán alternatívája a lakástakarékoknak, mert minden más megtakarítási forma vagy alacsonyabb hozamot ad, vagy kockázatosabb, vagy nagyobb belépési összeg kell hozzá.
A nagy kérdés most az, hogy mikor is süti el a kormány a lakás-takarékpénztárak fejéhez tartott pisztolyt, vagyis mikor lép hatályba a törvény. Az biztos, hogy az ilyen szerződéseket kötő bankokat és szolgáltatókat már most elöntötték az emberek, akik most rögtön szerződést akarnak kötni. Trecsán Erika szerint pedig
mivel viszonylag sok szolgáltatónál lehet ilyen szerződést kötni, ezért valószínűleg aki akar, az meg is tudja kötni az utolsó pillanatban a szerződését.
Mondjuk ezt az optimizmust némileg árnyalja, hogy a Fundamenta weboldala például összeomlott pár órával a törvénymódosításról szóló hírek megjelenése után. Az igények feldolgozása akadozhat, de ha a papírokon időben rajta vannak a szignók, akkor már a törvénymódosítást várhatóan jóváhagyó Áder János sem veheti el a szerződőktől az állami támogatást.
„A lakás-takarékpénztári megtakarításokhoz járó állami támogatás eltörléséről szóló hétfő reggel beadott törvénymódosítási javaslat hatására jelentős mértékben rendkívül megnövekedett az érdeklődés a lakás-takarékpénztári megtakarítások iránt az elmúlt pár órában” – mondta el Vajnági Richárd, a City Hitelbróker ügyvezetője is. Már a múlt héten megjelent piaci híresztelések – miszerint 20 százalék lesz az állami támogatás mértéke – hatására is, a vállalat ügyfeleinek 19 százaléka jelezte, hogy az állami támogatás csökkentése előtt újabb megtakarítást indít.
A lakossági roham már meg is indult. Személyes tapasztalatunk szerint az OTP-fiókokban az ügymenetet már most lassítja, esetenként teljesen blokkolja a szokatlanul nagy érdeklődés. Az eleve kevéssé frekventált Hegyvidék Központban található fiókban fél 3 körül még gördülékenyen ment minden, ám az ügyintéző már ekkor azt mondta, hogy a szerződésmódosítás funkció a túlterheltség miatt nem működik. A Flórián téri fiókban egy órával később már 40 fős tömeg gyűlt össze lakás-takarékpénztár nyitására várva. Valószínűleg közülük nem került mindenki sorra zárásig, főleg, mert a lakás-takarékpénztár nyitásával foglalkozó informatikai rendszer alaposan belassult, az ügyintézési idő pedig jelentősen megnövekedett a normálishoz képest.
A szerződésmódosítás funkció továbbra sem működik információink szerint az OTP-nál, és maga a lakás-takarékpénztári számlanyitás is rettentő lassú a szokásoshoz képest, mert csaknem minden fiókban egyszerre használják a rendszert. Úgy tudjuk, hogy a Fundamentát is megrohamozták, kisebb tömeg érkezett a központi irodához, hogy ltp-s szerződést kössön.
Kérdéseinkkel kerestük az Erstét és a Fundamentát is, készülnek-e valamivel a nagy rohamra, illetve mit tapasztalnak a fiókjaikban, amint válaszolnak, közöljük.
Borítókép: Kaszás Tamás / Index