3,1 tonnáról 31,5 tonnára emeli aranytartalékát a jegybank – jelentette be Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden sajtótájékoztatón.

Matolcsy szerint ez gazdaság- és nemzetstratégiai fontosságú döntés, de ezt leginkább történelmi példákkal indokolta meg, miszerint a középkorban, amikor Magyarország gazdag ország volt, akkor nagyon sok arany volt itt, mi adtuk az európai arany öthatodát. 

A tartalék 12,5 kilós arany rudakban van, és repülővel Magyarországra is szállították. Matolcsy elmondta: Orbán Viktor kezdeményezte egy éve, hogy az MNB gondolja át az aranystratégiát, ezután döntöttek a tartalék növelése mellett.

Nagy Márton, a jegybank alelnöke elmondta, hogy a 31,5 tonna arany az MNB tartalékának 4,4 százalékát teszi ki. Monetáris politikai szempontból stabilitási szerepe van az aranynak szerinte, bizalmat épít a jegybankkal szemben. A régióban amúgy a lengyeleknek van a legtöbb aranyuk, 112 tonna, arányaiban pedig Romániának, ott 103 tonna a tartalék 10 százalékát teszi ki. A sajtótájékoztatón Nagy elmondta, hogy a legtöbb aranya az Egyesült Államoknak van, 8000 tonna, de az elmúlt években Kína és Oroszország is elkezdett aranyat felhalmozni.

Nagy Márton egyébként 2017-ben az Index Pénz Beszél blogján még arról írt, hogy a makrogazdasági sérülékenység megítélése szempontjából már nem az aranynak, hanem elsősorban a likvid, biztonságos, devizaköveteléseket is magába foglaló nemzetközi tartalékállománynak van jelentősége, és az arany jelenleg már csak mint potenciális befektetési eszköz szerepel a jegybanki mérlegekben.

Nagy akkor azt írta,

az MNB tartaléktartásának fő motivációival összhangban áll az aranytartalék alacsony, illetve a deviza értékpapírok magas aránya a nemzetközi tartalékokon belül.

„A modern jegybankok által kitűzött tartaléktartási célok többfélék lehetnek, melyek közül a legfontosabb a devizalikviditás biztosítása pénzügyi turbulencia esetén a bankrendszer és az állam számára, illetve az állam tranzakciós igényének kielégítése. Ezen céloknak megfelel, hogy Magyarország nemzetközi tartalékainak oroszlánrészét – több mint 99 százalékát – a devizakövetelések, azaz a külföldi devizában denominált értékpapírok, betétek, számlapénz, köznapi nevén a devizatartalék teszi ki, mellette mindössze néhány tized százalékra tehető az egyéb tartalékelemek, mint például az aranytartalék aránya" – írta.

(Borítókép:  Szekeres Máté/Index)