Alighanem a nemzetközi nyitás miatt próbálkozik a Konzum és az Opus Global a fúzióval. Ám a megcélzott méret önmagában kevés a nemzetközi elfogadáshoz.
Brutális áresést hozott az idei év, a Mészáros Lőrinc korábbi felcsúti polgármesterhez köthető két nagyobb részvény életében a Budapesti Értéktőzsdén.
Az idei évben
A két cég most bejelentette, hogy megpróbál fuzionálni. A remény az, hogy amennyiben az összetolt cég saját tőkéje, illetve kapitalizációja eléri az egymilliárd eurót, akkor akár nemzetközi befektetőknek is érdekes lehet.
Az Opus Global Nyrt. és a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. igazgatósága a társaságok fúziójának előkészítéséről döntött – derült ki a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) közzétett határozatokból.
Kik döntöttek így?
vagyis a két testületben többségben voltak az átfedő tagok.
A tervek szerint a társaságok december 3-án rendkívüli közgyűlést tartanak, és ha a részvényesek háromnegyede támogatja az egyesülést, akkor a két cég egyesülhet és így a negyedik legnagyobb BÉT-társaság alakulhatna ki.
Az egyesült cég (ha nem folytatódik az idei áresés) kapitalizációja együttesen elérheti a 350-400 milliárd forintot, miközben a konszolidált saját tőke meghaladhatja a 320 milliárd forintot. Mindezt a Napi.hu tőzsdekonferenciáján ismertette Jászai Gellért és Fekete Péter, a két tőzsdei cég stratégiai tervei mögött álló tőkepiaci szakemberek. A vezetők rendkívül rapid menetrendet képzelnek el, hiszen terveik szerint a folyamat november 30-ig lezárul. A társaságok fúziójának tervezett zárása 2019. március 31.
Természetesen egy ilyen költséges és időigényes egyesülés idején sok szakmai érv elhangzik, például a szinergia. Ez a Konzum és az Opus Global által összefogott vállalathalmaz esetében azonban nem jelentős, mert nincsenek ma sem komoly holdingközpontok, aligha lehet sok párhuzamos funkciót leépíteni.
Sokkal meghatározóbb lehet az az érv, hogy a vállalatok szeretnének kilépni a nemzetközi piacokra. Akár vevőként, akár kötvény-, vagy részvénykibocsátóként, de még az sem kizárt, hogy a vállalat részvényeit külföldi szabályozott piacra is bevezetnék.
Aki kimegy beszélgetni külföldre, elhiszi, hogy ha valamekkora méretet elér a cége, mondjuk legyen az egymilliárd eurót, akkor van esélye, hogy kötvény- és részvénypiaci tranzakciókkal megjelenjen a helyi professzionális befektetők előtt is. Természetesen a méret az fontos, szükséges, de nem elégséges feltétel.
Anélkül, hogy személyében szeretnénk megbántani bárkit is, nincs előttünk az az angolszász pénzügyi intézmény, aki a Mészáros-örökösöket a boardjában tartalmazó cégekbe szeretne invesztálni. A külföldi megjelenéshez hiteles menedzsment kellene, valódi elemzői követés, és talán egy kicsit politikamentesebb biznisz is. Igaz, beszélgetőpartnereink szerint, ha az üzlet nem politikamentes, viszont a kedvező politikai hátszél kitarthat még egy ideig, akkor a politikamentesség nem is olyan fontos. Vagyis a 2018-as újabb fideszes kétharmad után egy angolszász hedge fund akár be is szállhat zárt futamidővel a papírokba.
Inkább az a probléma, hogy mostanában a nemzetközi piacokon a magyar vállalati kibocsátók (az OTP, a Mol és a Richter kivételével) a jogbiztonság és a jogérvényesítési lehetőségek korlátozottsága miatt jelentős diszkonttal adhatók csak el. Ezért is történt az elmúlt egy évben az, hogy leginkább a hazai alapkezelők vezetését próbálták rábírni arra, hogy e cégekből vásároljanak, és volt is, aki hajlott erre.
A méret közösen azért mindenképpen impozánsabb lesz, más kérdés, hogy a cégek értékelését nehéz ma megítélni, mert miközben a Konzum ma már jobban értékelhető, de az Opus Globalnál még zajlik az a tőkeemelési, vállalat-betöltési folyamat, amelynek a végén megláthatjuk, hogy egyáltalán hány részvénye is lesz a társaságnak.