A Direkt36 szerint a jó viszonyt nem kockáztatta Magyarország és Oroszország, amikor a magyar fél keménykedett Szergej Szkripal, a hazaáruló kém meggyilkolása után.
Látszólag összeugrottak a magyarok és az oroszok a Szkripal-mérgezés miatt, de érdemes megismerni ennek hátterét is – erre vállalkozott a Direkt36 oknyomozó portál, az írás a 444-en olvasható. A cikk alapján a magyar diplomácia ezúttal jól „sakkozott", Londonnak és Moszkvának is megadta, amit kért.
Mint a lap írja, idén tavasszal Magyarország számos nyugati államhoz hasonlóan úgy döntött, hogy a Nagy-Britanniában élő egykori orosz kém, Szergej Szkripal megmérgezését követően szolidaritást vállal az Egyesült Királysággal, és kiutasít egy orosz diplomatát. Ez nemcsak a jó viszony miatt volt feltűnő, hanem azért is, mert volt nyolc olyan európai uniós tagállam (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Luxemburg, Málta, Portugália, Szlovákia és Szlovénia), amely lapított, mint varangy a kasza alatt, vagyis nem lépett fel az oroszok ellen.
A Direkt36 nyomozása azonban kiderítette, hogy a magyar fél ennél sokkal dörzsöltebb volt, megadta a császárnak, ami a császáré, de az Istennek is, ami az Istené (félreértés ne essék, ez egy mondás, nem istenítjük Oroszországot). Vagyis a Szkripal-ügyre adott magyar választ valójában szándékosan úgy vezényelték le, hogy az a két ország különleges kapcsolatát ne veszélyeztesse. Dokumentumok, valamint az ügyben folytatott háttérbeszélgetések azt mutatják, hogy mindkét ország nagyon is odafigyelt rá, hogy ne okozzon a másiknak valódi kárt, miközben a felszínen formálisan kölcsönösen elítélték egymást.
A lap szerint, Magyarország egy olyan, a budapesti orosz nagykövetségen diplomatafedésben dolgozó GRU-st (katonai hírszerzőt) tiltott ki, akinek a kiküldetése legfeljebb pár hónapon belül amúgy is lejárt volna. Moszkva pedig cserébe egy olyan, nem kifejezetten fontos (a cikk szóhasználatával: jelentéktelen) pozíciót betöltő magyar külgazdasági attasé hazaküldése mellett döntött, aki valójában már régóta ott akarta hagyni Oroszországot, és egy nyugati országba szeretett volna külszolgálatra menni. Végül az orosz válaszintézkedésnek köszönhetően épp ez történt, a kitiltott magyar diplomata kívánsága valóra vált.
Magyarország, mint minden más állam, speciális harapófogóba került, Orbán Viktor gyakran érezte úgy korábban, hogy a brit konzervatívok a szövetségesei, így muszáj volt valamiképpen támogatni az Egyesült Királyság Oroszország elleni válaszlépéseit, miután Salisburyben egy vegyi fegyveres támadás során a legalább kétkulacsos, de valójában mindenkit mindenkinek kölcsönösen eláruló kémre, Szergej Szkripalra támadtak vélhetően oroszok. De azért nagyon oda sem szabad csapni, hiszen már csak az energiafüggőségünk miatt az orosz barátságot régóta szükséges realitásnak véli a Fidesz-kormányzat.
Március végére huszonkilenc ország, plusz a NATO összesen 153 orosz diplomatát tiltott ki. Ez azonnali orosz válaszintézkedésekhez vezetett.
A Direkt36 szerint a mi esetünkben végül „puha kiutasítás” történt, valami olyasmi, amikor a kocsmából hazafelé induló vendégnek valaki még halkan odasziszegi, hogy „na te meg most takarodjál haza!".
A cikk ennek körülményeit, jelentéseit részletesen is bemutatja, amely történetek jól példázzák, hogy a felek mindvégig a hagyományosan jó magyar–orosz barátság fenntartásában voltak érdekeltek. A Direkt36 szerint London ugyan képben volt a történetről, de a briteknek elég volt így is a jelkép. Végül a cikk rendkívül érdekesen mutatja be, hogy más országokkal szemben szigorúbban léptek fel az oroszok, illetve beenged minket a diplomáciai átvilágítások és a kémek kapcsolati hálójának átadásába is.
(Borítókép: Helyszínelők a mérgezés helyszínén Salisburyben 2018 március 16-án - fotó: Jack Taylor / Getty Images Hungary)