Úgy tűnik, már a kormány is látja, hogy a kutak bejelentése körüli kavarása miatt nem reális, hogy az év végéig engedélyeztessék az országban lévő több százezer illegális kutat, ezért 2020 végéig tolnák ki a határidőt. Az engedélyeztetés mindennel együtt akár több mint 100 ezer forintba kerülhet kutanként, de elvileg szeretnék egyszerűsíteni az eljárást. Összeszedtük, hogy mire érdemes figyelni.
Idén december 31-ig büntetlenül lehet bejelenteni Magyarországon az illegális fúrt kutakat, ugyanakkor az addig hátralévő levő idő alighanem túl kevés arra, hogy az országban található több százezer, egyes becslések szerint akár egymillió kút bejelentéséhez szükséges engedélyeztetési eljárásokat lebonyolítsák.
Úgy tűnik ezt a kormány is látja, ugyanis október 20-án benyújtották az engedélyezési moratórium meghosszabbítására irányuló javaslatot a parlamentnek,
ami alapján 2020. december 31-ig tolnák ki a határidőt.
Bár az év végi határidőről már nagyjából két éve lehet tudni, ami elegendő idő lett volna arra, hogy minden illegális kutat bejelentsenek, a kormány bekavart azzal, hogy időközben kitalálta, jobb lenne, ha 80 méteres mélységig bejelentésre és engedélyre se lenne szükség.
Egy év telt el úgy, hogy azt lehetett hinni, ezt a változtatást bevezetik. Majd a módosítással meg is próbálkoztak a parlamentben, de az Alkotmánybíróság végül augusztusban elkaszálta. Az illegális kutasok többsége így az utolsó pillanatban szembesült azzal, hogy a várt könnyítés elmarad, a kutat mégiscsak engedélyeztetni kell.
Ha a határidőt tényleg kitolják, akkor ideiglenesen sokan megnyugodhatnak, ugyanakkor hosszabb távon is releváns marad egy csomó kérdés a kutakkal kapcsolatban: ebben a cikkben ezekre szedtük össze a válaszokat Rózsa Attila, a Magyar Vízkútfúrok Egyesületének (MVE) elnökének segítségével.
Legálisan kutat fúrni ma nem olcsó dolog: egy 50 méter mély, nem nagy vízigényű kút építési és engedélyeztetési költsége mintegy másfél millió forint. Ezért a Kútfúrók Egyesülete szerint a kutak mintegy 95 százalékát engedély nélkül építik, évente 4000-5000-at. A kútfúrás liberalizációját éppen ezért már régóta szorgalmazta a mezőgazdasági lobbi, 2013-ban majdnem törvény is lett belőle, igaz, akkor még csak 50 méter volt a meghatározott fúrásmélységi határ.
Olvasói visszajelezések alapján sokaknak nem volt egyértelmű, hogy a régi, például 100 éves ásott kutakra is kell-e engedélyt kérni. A Belügyminisztérium tájékoztatója alapján az összes 1992. február 15. után létesült fúrt és ásott kút engedélyköteles. Az 1992. előtt fúrt vagy ásott kutak esetében három fajta helyzet állhat fenn:
A moratórium csak azokra vonatkozik, akik magáncélra fúrtak kutat, nem védett területen fúrtak és talajvizet vagy partiszűrésű vízkészletet használnak. Az üzemeltetési engedélyt a létesítési engedélyt megadása után lehet megszerezni, az engedély megadása előtt az elkészült kút valós mélységét és helyét ellenőrzik.
A fennmaradási engedélyezés ennél bonyolultabb dolog, megadásánál ugyanis lényegében a létesítési engedély és az üzemeltetési engedély feltételeinek is meg kell felelni (arról, hogy konkrétan mik ezek a feltételek, ebben a tájékoztatóban olvashat).
Az engedély megszerzéséhez dokumentációt kell leadni a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnak, az ehhez szükséges vizsgálatokat pedig az erre szakosodott cégek végzik el. A cégek eltérő díjszabást alkalmaznak, de Rózsa Attila elmondása alapján a kisebb kutaknál az engedélyezési eljáráshoz szükséges adatlap elkészíttetése 70-80 ezer, a nagyobb munkáknál pedig akár százezer forintos nagyságrendű is lehet.
Amennyiben a kútból kinyert víz be van vezetve a házba, a tulaj laborvizsgálatot is köteles kérni a vízre. Ezeket a vizsgálatokat csak olyan laborok végezhetik el, amiknek ÁNTSZ-es akkreditációjuk van. A vizsgálat nagyjából 10 ezres forintba kerül, de a végleges összeg attól is függ, hogy pontosan milyen részletességű vizsgálatról van szó. Ehhez még hozzájön az engedélyeztetési eljárás során kifizetendő 3000 forintos eljárási illeték,
így összesen közel 100 ezer forintba kerülhet az engedélyeztetés kisebb kerti kutak esetében is.
A bírságot pedig úgy lehet elkerülni, ha a kút tulaja 2018. december 31-ig kérelmezi az engedélyezési eljárást, és az engedélyezés feltételei fennállnak.
A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 százalékáig, engedély nélküli vízhasználat esetén egymillió forintig terjedhet. Természetes személyre a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 ezer forintot.
Jelenleg tehát a levegőben lóg a moratórium határidejének a kitolása, azonban a kormányzat hosszabb távú szándékairól nem sokat lehet tudni. Az Agrárminisztérium közleménye szerint kormányzati szándék, "hogy az újonnan létesítendő kutak engedélyezése, valamint a már meglévő illegális kutak fennmaradására irányuló eljárás a jövőben az állampolgárok számára a lehető legegyszerűbb, leggyorsabb és legköltséghatékonyabb folyamat legyen".
Ezért jelenleg is kormányzati munka zajlik a Belügyminisztérium és az Agrárminisztérium együttműködésében, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai bevonásával. A NAK - ami kezdeményezte a határidő 2020-ig való kitolását - azt is szeretné elérni, hogy a fennmaradási engedélynek való megfeleltetést ne egyszerre az engedély megszerzésekor kelljen teljesíteni, hanem az engedély érvényessége alatt, ami által jobban eloszlanának a költségek.
Áder János augusztusban részben azért is dobta vissza a törvényt, mert amellé nem készült hatástanulmány arról, hogy mennyi vizet használtak eddig, abból mennyi volt a házi vízkivételezés, és hogy mennyivel nőhet ez az arány a szabályozás eltörlésével.
Az engedélyeztetésre azért is van most szükség hivatalosan, hogy létrejöjjön egy adatbázis az országban található kutakról – erre egyébként egy uniós előírás is kötelezi az országot 2028-as határidővel. Arra a minisztérium közleménye nem tér ki, hogy ennek az adatbázisnak a létrehozásával hogy állnak, de tekintve, hogy a kormány is kitolná a moratórium határidejét, feltételezhetően nem túl jól.