Index Vakbarát Hírportál

Miért fúj már a NER is a korábbi építőipari kedvencre?

2018. november 4., vasárnap 19:56

Nem készült el a Bibó kollégium a vizes világbajnokságra, visegrádi gyerekek várnak az általános iskolájukra, rákospalotaiak az orvosi rendelőjükre. Ma már a kormányzat emberei is panaszkodnak a Penta Industry építőipari cég megcsúszó projektjeire. A cégvezető szerint azonban a projektek nem kizárólag a Penta Industry hibái miatt késnek.

Valóságos közbeszerzési bajnok volt az elmúlt pár évben a Penta Industry Kft, de ma már nem kap az államtól új megbízásokat, írta nemrég a 444.hu. Az elmúlt két hónapban mi is igyekeztünk a cég környezetével foglalkozni, leírjuk, hogy mi mit tapasztaltunk. 

Az nem is lehet kérdés, hogy a cég szemmel láthatóan élvezte Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter bizalmát, hiszen

Mint a cég honlapján feltüntetett további referenciák mutatják, Taksonyban sportcsarnokot épített a cég, míg Nyírbátorban a készenléti rendőrség épületét is rájuk bízták.

Ramor Frigyes, a Penta vezetője szerint azonban cége nem csak a közösségi megrendelésekből él, általában legalább 50 százalékban magánpiaci vevőknek dolgozott (az arányból csak a vizes vb idején lógott ki), piaci megbízásként látszik például, hogy a cég több városban is épített KFC-t.

Valami megcsúszott

Ám most problémák vannak a cég körül. Híreket kaptunk félbehagyott, leállított, vitatott projektek történeteiről (a társaság szerint a 30 futó projektből 3 vitatott, ez vállalható arány).

A forgalom emelkedő trendje mindenesetre megállt, és nekünk sok alvállalkozó is panaszkodott.

„Hónapok óta hiába várunk a pénzünkre” – mesélték a különböző beszállítók, legyen szó akár nyílászárós, liftes, belső építész, szerkezetépítő, vagy betonos cégről, valamennyien észlelték, hogy a milliós számláik nincsenek kifizetve.

Ramor Frigyes szerint, akinek jogos követelése van, az előbb-utóbb meg fogja kapni, szerinte az elszámolások mindig projektszintűek, és legfeljebb csak néhány vitatott projektnél vannak csúszások, de ha ezekről tudomást szerez, különösen, ha kisebb beszállítóról van szó, azt azonnal igyekszik orvosolni.

Mint mondta, ez természetes is, hiszen ő kockáztatja a legtöbbet, személyes hitelét és vagyonelemeit, ha híre kel, hogy likviditási zavarok vannak a cégnél. Ezért a cégvezető mindenkit biztat, hogy keressék őt nyugodtan.

Tehetetlenség

Mindez azért fontos ígéret, mert éppen erre, vagyis a „kámforrá válásra” és a tehetetlenségre panaszkodtak leginkább a minket elérők.

Futsz a cég után, de már senkit nem érsz el, az építésvezető a pénzügyre hivatkozik, a pénzügy azt mondja, hogy a tulajdonosra vár, őt meg nehéz elérni

– hallottuk.

Sajnos egy kisebb cég akár fejre is állhat, ha több millió forintot nem kap meg, többen is elmesélték a lapunknak, hogy ilyenkor nagy dilemma a helyzet kezelése.

Hiszen a vállalkozó, vagy fut a pénze után, és azért megy csődbe, mert közben nem tud termelni, új munkákat szerezni, vagy nyel egy nagyot és elengedi az óriási veszteséget és megpróbál termelni, új partnereket keresni, hogy életben maradjon, de akkor végképp nem sok esélye marad visszaszerezni jogos követelését.

Egy milliárdos cég persze megteheti, hogy külön embereket tart a követelések beszedésére, ügyvédeket fizet, akik csak ezzel foglalkoznak, de a kis cégeknek erre nincsen erejük.

De mégis mi történhetett? Ha ennyi állami megbízás volt, akkor mi lehetett a baj? Túl sok volt a munka? Túlvállalta magát a cég? Esetleg a győzelmek érdekében nagyon le kellett menni az árakkal? Vagy a Pentát is elérte az építőipar általános kalkulációs nehézsége? Vagyis az, hogy amikor valaki elvállalt az elmúlt években egy munkát, nem számolhatott azzal, hogy a munkaerőhiány miatt ennyire hirtelen emelkednek meg a költségei?

A cég álláspontja szerint nincsen kardinális baj, igaz a költségek elszállásáról tőlük is hallottunk, ahogy arról is, hogy annyira erős most az építőiparban a keresleti oldal, hogy egyes alvállalkozók pár ezer forint többletért menet közben levonulnak, sőt, a Penta Industry-t olyan kár is érte, amikor az alvállalkozó eltűnt az előleggel.

Panaszláda

A helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy a szebb napokat látott Penta Industry problémáit nem csak a vele esetleg érdekkonfliktusba kerülő melósok, vagy alvállalkozó cégek észlelték, de maga az állami megrendelői oldal is, többen megosztották velünk panaszaikat.

A NER egyik kedvenc építőipari cége úgy tűnik tényleg csalódást okozott, kiesett a pikszisből, ennek a szembefordulásnak több oka is lehet.

Pénzügyi számok

A Penta Industry, mint azt a számai is mutatják, 2014-től valósággal berobbant a NER legkedveltebb szállítói közé.

A magas forgalomhoz emelkedő eredmény, tavaly már majdnem félmilliárd forintos profit is párosult, igaz, közben a kötelezettség-állomány is hasonló ütemben duzzadt, tavaly már 5 milliárd forintot tett ki. Annyit hallottunk a cég kilátásairól, hogy 2018-ban már megfordult a trend és valamelyest csökkenni fog a forgalom.

A névvita

Többen jelezték számunkra, hogy egy másik Penta nevű céget, a Penta Általános Építőipari Kft-t zavarja, hogy a Penta Industry Kft. is „Penta” néven működik. Megkerestük a feleket, és mint Nagy Gábor Lajos, a Penta Általános Kft. vezetője válaszában jelezte, a két cég ma már külön helyszínen, teljesen függetlenül dolgozik, ezért ők már 2015-ben valóban többször is felszólították a Penta Industryt, hogy változtassanak nevet. Mivel ez nem történt meg, személyiségi jogi pert indított a cégnévazonosság megszüntetése érdekében, amelyet a Penta Általános 2016-ban első fokon, majd 2017-ben jogerősen is megnyert. Ezt Ramor Frigyes sem vitatta számunkra, az e-cégjegyzékből látszik, hogy immár valóban bejegyzés alatt van az új név, a Penta Industry felveheti az Octa Vertical nevet.

A Penta Industry kizárólag Ramor Frigyes vállalkozó tulajdona. Vele nem volt könnyű találkoznunk, hosszú hetekig tartott az egyeztetés, amit a cégvezető külföldi munkája és egészségügyi akadályoztatása is lassított, de végül átbeszélhettük a helyzetet.

Amikor ez megtörtént, Ramor Frigyes ugyan nem tagadta, hogy vannak viták, levonulások, jogi egyeztetések, de hangsúlyozta ezekben még nem születtek döntések. Három konkrét esetet beszéltünk át, a Bibó kollégium, a visegrádi iskola és a rákospalotai orvosi rendelő esetét.

A Bibó-balhé

A vizes vb-re szálláshelynek tervezték az ELTE Bibó István Szakkollégiumát. A Ménesi úti épületet 2017. május 31-ig felújítva át kellett volna adnia a kivitelezőnek, de a felújítás csúszott. Juhász Péter, az Együtt politikusa korábban feljelentést is tett, mert információi szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem számolta fel a kivitelezőnek a kötbért, sőt inkább csak emelt a megbízási díjon.

Mi azt hallottuk, hogy az MNV maga is nagyon kiakadt a Pentára, ezért például keresztbe feküdt, amikor a Penta megpróbált volna kettéosztódni.

Ramor Frigyes szerint a korábbi kollégium átépítése során számos váratlan, előre nem látható dologgal szembesült a cég: a meglévő épületnek nem volt alapja, számos üreg volt az épület alatt, továbbá az átalakítás miatt a Ménesi utat is meg kellett támasztani, és ezek hatással voltak a kivitelezési időtartamára, amely alapján egyértelműen látható volt, hogy az épület nem készül el a vizes vb-. Azóta a kollégiumot már használják.

Visegrádi iskola

Visegrádon szeptemberben új tanév kezdődött, de sajnos a helyi általános iskola felújítása még nem készült el, a korábbi, 2018. tavaszi vállalás ellenére, még egy évig konténerben kell a gyerekeknek tanulnia.

Pedig maga a Penta Industry írt korábban udvarias levelet a visegrádiaknak, amelyben büszkén ecsetelte, hogy a bővítés során a régi földszintes iskola épületet el fogják bontani és helyére egy korszerű, 12 tantermes iskola épül. Ehhez kérte a cég a lakosok türelmét, de aztán az iskola nem készült el, a visegrádiaknak ott maradt a csatatér, a felek pedig zajos egyeztetések, szerződésbontás során próbálják kibogozni a helyzetet.

A Nemzeti Sportközpontok azt jelezte számunkra, hogy a Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola építésre vonatkozó szerződést az NSK 2018. július 2. napjával felmondta,

Ramor Frigyes saját bevallása szerint is együttérez a gyerekekkel (neki is négy gyermeke van), de itt is előre nem tervezhető problémák merültek fel. A földmunkák során katonasírokat találtak, ezért régészeti előírások blokkolták az építkezést.

Orvosi rendelő

A cég volt megbízva a XV. kerületi Deák utcai háziorvosi és gyermek-háziorvosi rendelő építésével, de az a 2017. évi határidő óta sem készült el. Hajdu László kerületi polgármester (DK) ennek kapcsán arról panaszkodott a Magyar Narancsnak, hogy a Penta tulajdonosa azt ígérte neki, hogy 25-30 fő dolgozik majd az építkezésen, ehelyett 3-5 fő volt a jellemző.

Ramor Frigyes szerint ez egy torzított információ, és éppen a Penta az áldozat, mert minden problémát az generált, hogy az építkezés közben megszűnt az az önkormányzati bonyolító projektiroda, amellyel kapcsolatban volt az építőipari cég, így a levelekre, jóváhagyási igényekre, akadályközlésekre nem érkeztek válaszok, és nem kapták meg a munkájuk leigazolását sem, ezért éppen, hogy nekik vannak követeléseik.

Politikai szálak

A minket segítő állami tisztségviselők a háttérbeszélgetések során nem is titkolták, hogy a Penta Industry egy szabolcsi politikai-üzleti kör támogatásával robbant be a rendszerükbe. A cég mentoraként Seszták Miklós miniszter mellett, azt a nyíregyházi üzletembert, Mikucza Tamást hallottuk emlegetni, aki többször került a hírekbe Sesztákkal kapcsolatos gazdasági ügyei, például Nyíregyháza nagy szállodájának megszerzése miatt.

Seszták mellett e kör politikai kapcsolatrendszerében még a szintén szabolcsi (nyíregyházi) származású Szabó Tünde sportügyi államtitkárt nevezték meg beszélgetőpartnereink. Ramor Frigyes nem csinált úgy, mintha nem ismerné a nevezetteket, de hozzátette, hogy az építőiparban mindenki minden kapcsolatrendszerét kihasználja a munkák megszerzésére.

A háttérbeszélgetések során azt is hallottuk, hogy a Penta Industry szerencséjére a fő megbízó Nemzeti Sportközpontok baráti kezek felügyelete alatt maradt, korábban Sesztákhoz tartozott, most az EMMI-hez, Szabó Tünde államtitkárságához sorolták át.

Osztódással nem szaporodik

Volt olyan alvállalkozó, aki arra hívta fel a figyelmünket, hogy a Penta Industry Kft. a cég szétválasztásával menekült volna előre, ennek a tervezett aktusnak valóban láthatóak a nyomai a cég hirdetményeiben, de úgy tűnik, hogy végül a Penta Industry elállt ettől a tervétől.

Ramor Frigyes szerint a korábbi kötelezettségekért mindkét új cég egyetemlegesen felelt volna, vagyis nem az volt a cél, hogy a céget életképes és bukott projektek szerint osszák fel, hanem ennek kizárólag szakmai, szervezeti aspektusai voltak. A cégvezető szerint végül a bankokkal nem sikerült a hitelek miatt megállapodni.

Ramor Frigyes és azok, akikkel még a Penta környezetéből találkoztunk hangsúlyozták, a Penta Industry projektjeinek 80-90 százaléka rendben van, és minden adott ahhoz, hogy a cég továbbra is sikeresen működjön.

A régi rémtörténetek

Egy ideig volt az építőiparban egy rémes gyakorlat, de már sokan azt remélték, hogy vége a vadnyugati állapotoknak. Mi volt ez? Dörzsölt, nemzetközi (elsősorban izraeli és spanyol) építőipari csoportok, sokszor hatalmas jogi csapatokkal felszerelkezve szívatták a kisebb magyar cégeket, alvállalkozókat, kétkezi munkásokat.

Aki egy évtizedet eltöltött a magyar építőiparban, szinte biztosan találkozott már az ismert mechanizmussal. A kis cég eleinte nagyon büszke, mert azt hiszi, hogy megvan a nagy üzlet, remek partnerre lelt, egy nagy és ismert fővállalkozótól komoly munkát kapott.

Kezdetben tényleg remek a partnerség, a kisebb munkákat tökéletes pontossággal és gyorsan kifizeti a partner. Csak aztán mindig eljön egy pont, amikor minden megváltozik.

Általában akkor, amikor a kis beszállító már maximálisan megbízik a partnerében és már viszonylag sokat dolgozott „nyitottan” (vagyis sok munka nincs kifizetve): Ekkor, egy adott ponton a fővállalkozó hirtelen minőségi kifogásokkal él, számlákat küld vissza, kötbért hív le, nem fizet, elérhetetlenné válik, legfeljebb ajánlott levekben, ügyvédek útján tartja a kapcsolatot. A kis cégeknek nincsenek tartalékaik, sokan nem is élik túl az ilyen konfliktust.

Egy pár évig úgy tűnt, hogy a helyzet legalább ebből a szempontból javult a magyar építőiparban. Az áldatlan körbetartozások, pereskedések, zsarolások után legalább annyi haszna volt a NER központosító törekvéseinek, hogy azok, akik jól feküdtek és mindent vittek, legalább ki tudták fizetni a beszállítóikat.

A szakma azt reméli, hogy nem tér vissza a régi áldatlan gyakorlat.

Rovatok