A Fidesz 2010 óta harmadik egymást követő ciklusában a nagy szakítások híve lett: legutóbb a lakás-takarékpénztárak állami támogatását vitték le – két nap alatt – 30 százalékról nullára, módosítás helyett egyszerűen eltörölték az előadó-művészeti tao rendszerét, a nyáron pedig jókora felháborodást kiváltva gyakorlatilag teljesen eltörölték a cafeteriajuttatásokat. Ez utóbbiból azonban most visszakozik a kormánypárt. Egy, a parlament előtt lévő módosító javaslat szerint ugyanis

Vagyis továbbra is adómentesen adható 

• sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet,
• valamint „kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére ) szóló belépőjegy, bérlet,
• továbbá könyvtári beiratkozási díj."

A javaslatot egy amolyan fideszesen összerakott, az  „egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló" salátatörvény elemeként nyújtotta be Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke november 6-án. A javaslatokat a gazdasági bizottság már megszavazta, a következő hetekben pedig a parlament elé kerülhet.

A módosítás magyarázata szerint a változtatás 2019-től lenne érvényes, és sportrendezvényekre, valamint kulturális programokra külön-külön a minimálbér összegéig lehetne adómentesen juttatni jegyeket. 

A focimeccs-cafeteria visszaállítása mellett ebben a törvényben kodifikálják az előadó-művészeti tao rendszerének eltörlését, amiről már korábban döntött a kormány, és sok kis változtatással tovább komplikálja a társasági adókedvezmények rendszerét, különösen ami a külföldi vállalatok tao-kedvezményeire vonatkozik. 

Lakbérre, utazásra nem, focimeccsre igen

A nyáron benyújtott és elfogadott adócsomag részeként a kormány a Szép-kártyán kívül kivezette az adómentes juttatások rendszerét, vagyis a cafeteria-rendszert. Így a nyár óta megszűnt

• a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentessége,
• a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessége,
• a kockázati biztosítás munkáltató által megfizetett díjának adómentessége (ide tartoznak az önkéntes pénztárak, a nyugdíjbiztosítások és az egészségbiztosítások is),
• a diákhitel törlesztéséhez adott munkáltatói juttatás adómentessége,
• a sportrendezvényre szóló belépők adómentessége,
• a kultúrautalványok adómentessége,
• és a készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is.

Ez a döntés a kormányon kívül senkinek sem tetszett, olyannyira nem, hogy a szakszervezetek még tegnap is tüntettek az Alkotmány utcában azért, hogy állítsák vissza a cafeteria-rendszert. A dolgozók képviselőinek az a legnagyobb bajuk, hogy az adómentes juttatások nélkül a dolgozóknak jelentősen visszaesik a jövedelmük.

Igaz, a kormány álláspontja szerint a munkaadók majd beépítik a juttatásokat az alapbérbe, vagyis annyival növelik a bért, amennyivel kevesebbet adhatnak béren kívül, ám a szakszervezetek egyáltalán nem bíznak ebben.  És érthető módon a cégek sem örültek a cafeteria eltörlésének, mert így bért kellene emelniük, hogy ne zúgolódjanak a dolgozók. 

A kormány eddig viszont hajthatatlan volt, és bár a sajtó a munkaadók és munkavállalók panaszaitól volt hangos, a kormány pedig egyeztetett is velük a kivezetésről, Varga Mihály a nyáron azt nyilatkozta, hogy „a szavazásig nem merült fel olyan új, hangsúlyos szempont, amely a kormány kiinduló javaslatát érdemben módosítaná". 

Ehhez képest most mégis módosulna a rendszer, de nem azokon a pontokon, amik felmerültek a vitákban. Azért ugyanis nem panaszkodtak a szakszervezetek, hogy a dolgozók nem tudnak majd meccsre vagy könyvtárba járni, hanem például hogy nem kaphatnak majd támogatást a közlekedésre, vagy arra, hogy kifizessék a lakbért. 

(Borítókép: Beléptetés a  Dunaújváros Stadionba egy 2014-es meccsen - fotó: Huszti István / Index)