Nem kell aggódniuk azoknak, akik az utolsó pillanatban kötöttek lakáskassza-szerződést, csak azt vizsgálja majd a jegybank alá tartozó pénzügyi felügyelet, hogy vannak-e visszadátumozott szerződések, amelyek már a határidő után köttettek – derült ki a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely szavaiból.

Minipánik tört ki az ltp-kkel kapcsolatosan csütörtökön az Atv.hu Varga Mihállyal készült interjúja nyomán, amelyben a Pénzügyminiszter - amellett, hogy a lehozamvadászozta a hajrában szerződőket - megemlítette, hogy a pénzügyi felügyelet vizsgálhatja az utolsó pillanatban kötött szerződéseket. Most ezt az ügyet tette tisztába Gulyás Gergely azzal, hogy ő is megerősítette: csak azokat érintheti negatívan egy ilyen felügyeleti akció, akik jogellenesen jártak el, vagyis a határidő lejárta után nyitottak ltp-t. 

Új elemként merült fel az ügyben, hogy Gulyás újságírói kérdésre elmondta: van arra gyanú, illetve tudomása szerint a bankfelügyeletnek információi is vannak arról, hogy történtek ilyen trükközések, de több konkrétumot ezzel kapcsolatban nem említett. 

Érdekes fejlemény, hogy a kormányinfó után nem sokkal az MNB alelnöke, Windisch László épp az ellenkezőjét nyilatkozta az MTI-nek: 

Eddig nem érkezett a jegybankhoz az utolsó napokban kötött szerződések szabálytalanságára utaló információ

– mondta hozzátéve, hogy az MNB az elmúlt napokban azért bekérte az adatokat valamennyi hazai lakástakarék-pénztártól arról, hogy mekkora betét- és hitelállománnyal rendelkeznek majd november 16-i dátummal. "Bár a kimagasló szerződésszám valóban figyelemfelkeltő, eddig a jegybankhoz nem érkezett olyan információ, amely szerint ne szabályosan kötötték volna meg a törvénymódosítás előtti utolsó napokban a szerződések egy részét" - hangsúlyozta Windisch.

Az alelnök egyetértett abban Varga Mihállyal, hogy az utolsó két napi roham rávilágít arra, hogy "alapvetően valószínűleg nem a lakáscél, hanem az állami forrásból való minél magasabb hozam elérése motiválhatta az ügyfélrohamot".

Windisch László szerint ez is azt mutatja, hogy indokolt lehet a lakossági állampapír-befektetési program bővítése, hiszen komoly lakossági megtakarítási potenciál keresi a magasabb hozamú, de kellően biztonságos befektetési formákat. Szerinte ez egyben segíthet abban is, hogy az államadósság minél nagyobb része hazai megtakarítóknál legyen, ezzel tovább javítva az ország pénzügyi stabilitását is.