A munka törvénykönyvének módosításával a jelenlegi 250 óráról 400 órára növelnék az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét a fideszes Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos által közösen benyújtott módosító javaslata alapján.
Cikkünk megjelenése után - melyben azt írtuk, hogy a kollektív szerződés megléte esetén alkalmazandó 300 órás maximumot növelnék 400 órára - Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke jelezte, hogy a kollektív szerződés nélküli helyzetre vonatkozna a jelenlegi 250 órás limit 400 órásra való növelése. Kollektív szerződésre csak a munkidőkeret kitolásához lenne szükség.
A módosított jogszabály a jelenlegi egy helyett hároméves időszakra tenné lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó munkaidőkeret kialakítását, de 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzést is beleszámítva nem haladhatja meg a 48 órát. Ha a parlament megszavazza, a módosítás 2019. január elsejétől életbe is léphet.
A hosszabb munkaidőkeret kialakítását a javaslat a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleteinek megállapodására bízza, azt kollektív szerződéshez köti.
Az indoklás szerint a munkaerőpiac rugalmasabbá tételére egyrészt a munkaerőhiány miatt, másrészt viszont a "pozitív gazdasági folyamatok és a munkaerőpiaci igényekre tekintettel" van szükség egyes iparágakban.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASSZ) álláspontja szerint az intézkedés teljesen elfogadhatatlan, ezért Kordás László, a konföderáció elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezi az ügyben.
Az MASZSZ szerint a Fidesz azért akarja az egyéni képviselői indítvánnyal módosítani, mert így elkerülhetik az érdemi egyeztetést, és gyorsan át lehet vinni az országgyűlésen az előterjesztést. A szakszervezet közleménye szerint erre már tavaly tavasszal is kísérletet tettek, mert három évre emelték volna a munkaidőkeret elszámolását, viszont a kormány akkor végül visszavonult, és a szakszervezetek nyomására a parlament nem tárgyalt a javaslatról.
A szakszervezet szerint amennyiben a javaslatot az Országgyűlés elfogadná, az azt is jelentené, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára. Alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek.
"Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék"
- írják.
A munkaidőkeret három évre emelése pedig azzal járna, hogy a munkáltatóknak ennyi idő állna rendelkezésére ahhoz, hogy az alkalmazottakkal elszámoljanak, és fizessék ki a túlmunka díját, illetve biztosítsanak cserében szabadnapokat. A szakszervezet szerint így előfordulhatna, hogy valakit akár két és fél évig túlórára köteleznek, és csak utána kapja meg az ellentételezést.
A törvénytervezet ellen a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége is tiltakozik, közleményükben azt írták, azt tanácsolják a képviselőknek, hogy
ilyen munkakörülmények között néhány feszített műszakot dolgozzanak végig egy gumigyárban!
A munkaerőhiány miatt az elmúlt időszakban csúcsra járatták a cégek a túlóráztatást. Vannak cégek, amik inkább bevállalják a bírságot, csak legyen meg az elvégzendő munka, de az is gyakori, hogy a lejelentett munkaórákkal trükköznek. A munkavállalók gyakran együttműködőek, mert örülnek a pluszpénznek, de olyan is van, aki inkább otthagyja a munkahelyét, ahol kizsigerelik. Erről ebben a cikkben írtunk részletesebben.
(Borítókép: Éjszakai műszak az ankarai metróban. Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary)