A BDO Magyarország újabb ellentmondásos elemre bukkant a túlóratörvényben – írja a 24.hu. A cég szakértője szerint a javaslatban szereplő egyik passzus tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól, vagyis kitárja a kaput a munkáltatói visszaélések előtt.
Ha a javaslatot a jelenlegi formájában megszavazzák, a Munka Törvénykönyve úgy módosul, hogy a munkavállaló hozzájárulásával módosított beosztás alapján végzett munka rendes munkaidő lesz.
A munkavállaló így nem kap bérpótlékot rendkívüli munkája után, az nem számít bele a rendkívüli munkaidő 400 órás kvótájába sem.
A 24.hu által megkérdezett Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere szerint a gyakorlatban már ma is megesik, hogy a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzést azért nem minősítik rendkívüli munkaidőnek, mert ahhoz a munkavállaló hozzájárult.
A munkavállalóknak nem érdekük, hogy lemondjanak a rendkívüli munkaidő után járó bérpótlékról, de megfelelő garanciák híján ez a jövőben tömegesen előfordulhat, a gyakorlatban meg is szűnhet a rendkívüli munkaidő – vélte Máriás, aki szerint a visszaélések elkerüléséhez garanciák kellenének. Például az, hogy a munkáltatónak kelljen bizonyítania, hogy dolgozója valóban hozzájárult a módosításhoz.
A szakszervezetek által csak rabszolgatörvénynek becézett módosítási tervezetről jelenleg is zajlanak az egyeztetések. A szakszervezetek azt szeretnék elérni, ha 400 helyett maximum 350 órára nőne az évente kiadható túlóramennyiségnek az a része, amelyhez a munkáltatók beleegyezése szükséges. Ezt is csak abban az esetben tartanák jónak, ha ezzel párhuzamosan a kötelezően elrendelhető keret jelenlegi 250 óráját lecsökkentenék. Továbbá azt is szeretnék elérni, hogy az üzemi tanács által kötött megállapodás ne vehesse át teljesen a kollektív szerződés szerepét azoknál a cégeknél, ahol nincsen szakszervezet, tehát az üzemi megállapodás ne vonatkozhasson a rendkívüli munkavégzésre, sem a munkaidő hosszára.