A párizsi klímamegállapodás végrehajtása évente egymillió életet menthet meg - ez a becslés olvasható az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) az éghajlat egészségre kifejtett hatásairól szóló, a katowicei klímacsúcstalálkozón szerdán bemutatott jelentésében. Az egymillió életet elsősorban a levegőszennyezés csökkenése mentené meg.

A most nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a levegőszennyezés évente 7 millió ember halálát okozza világszerte, az ezzel járó veszteséget pedig 511 billió dollárra becsülik.

A világ tizenöt, a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó országában a levegőszennyezés egészségre gyakorolt, pénzben kifejezett káros hatása a GDP több mint 4 százalékát teheti ki, miközben a párizsi egyezmény végrehajtásához a globális GDP 1 százaléka is elegendő lenne.

A jelentés szerint a klímavédelem nyomán világszerte javulhatna az emberek egészsége. Ez a számítások szerint kétszer annyit érne, mint amennyit bele kellene fektetni. A haszon aránya a ráfordításokhoz képest például Kínában és Indiában még kedvezőbb lenne.

A WHO arra szólítja fel az ENSZ-tagországok vezetőit, hogy költségvetési politikájukban vegyék figyelembe az egészség és az éghajlatváltozás közötti összefüggést, alkalmazzanak a légszennyező anyagok csökkentését célzó pénzügyi ösztönzőket, szüntessék meg "a klímaváltozás hatásait kivédő egészségügyi rendszerek előtt álló akadályokat".

Egyébként kedden Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke megerősítette: a 2020 utáni, mintegy 1,2 billió eurónyi kiadásokkal számoló európai uniós költségvetési keret 25 százalékát a klímapolitikára szánják.

A mostani tanácskozáson a résztvevők a 2015-ben elfogadott párizsi egyezmény részletes megvalósítási tervéről egyeztetnek. A klímaegyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2100-ig 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ez a megállapodás szerint többek között a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, illetve a kibocsátott szén-dioxid megkötésével és környezetbarát felhasználásával érhető el.

Az egyezményt eddig 184 ország ratifikálta az ENSZ 193 tagállama közül. Nem csatlakozott hozzá Oroszország, Donald Trump amerikai elnök pedig tavaly nyáron jelezte: az Egyesült Államok 2020-ban kihátrál a megállapodásból.

A kibocsátás csökkentése egyelőre nem nagyon megy, mint arra a Global Carbon Project frissen bemutatott elemzése is rámutat, hiába reménykedtek abban, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás 2014 és 2016 között már elérte a csúcspontját. A CO2-kibocsátás 2017-ben is még 1,7 százalékkal emelkedett, idén pedig várhatóan 2,7 százalékkal, 37,1 milliárd tonna szén-dioxiddal fog növekedni.

Arra, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás szintje idén várhatóan új rekord magasságába emelkedik, októberben már Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója is figyelmeztetett.