Érdekes adatokat közölt az Eurostat, amelyek szerint Magyarország 2017-ben az Európai Unió második legkevésbé jómódú országa lett, csak Bulgária van rosszabb helyzetben nálunk. A mutató, amiben ennyire rosszul állunk, a tényleges egyéni fogyasztás (actual individual consumption, AIC), ami vásárlóerő-paritáson hasonlítja össze az egyes tagállamok polgárainak fogyasztását. Eszerint
A magyar háztartások anyagi jóléte az UNiós átlag 62 százalékát éri el.
Ez a szám 2016-ban is ennyi volt, 2015-ben viszont még 63 százalék. Akkor ezzel a negyedik legszegényebb országnak számítottunk, ennél Horvátországban, Romániában és Bulgáriában is alacsonyabb volt az arány. Horvátországban viszont most a magyarral megegyező a tényleges fogyasztás, Románia pedig három év alatt az EU-s átlag 58 százalékáról a 68 százalékára ugrott. Ezzel a legnagyobb jólétjavulást élték át a románok az egész EU-ban, bár eléggé jól nőtt az átlaghoz képest a litvánok (83-ról 88 százalékra) és a csehek fogyasztása (78-ról 82 százalékra).
Tíz államban nagyobb a fogyasztásban mért jólét, mint az uniós átlag, a leggazdagabbak a luxemburgiak, a németek és az osztrákok. Ausztriában amúgy visszaesett valamennyit a jólét, a tényleges fogyasztásuk tavaly az átlag 120 százaléka helyett csak 117 százalékot ért el, de a luxemburgiak és a svédek sem élnek olyan jól, mint 2015-ben; előbbi az átlag 140 százaléka helyett csak 132 százalékot, utóbbi 113 helyett 109 százalékot ért el.
Az Eurostat egy másik mértékkel, az egy főre jutó GDP-vel is méri a jólétet, ebben Magyarország hátulról az ötödik, az egy főre eső magyar GDP az uniós átlag 68 százaléka. Ezzel megelőzzük Lettországot (67 százalék), Romániát (63 százalék), Horvátországot (62 százalék) és Bulgáriát (49 százalék). Az Eurostat szerint viszont a nemzetközi összehasonlításra alkalmasabb az AIC mutató. Igaz, ez a mutató nem jövedelmet, hanem fogyasztást mér, így például ha egy országban hitelből fogyasztanak sokan saját megtermelt jövedelem helyett, azt is méri a mutató.