A BIF Nyrt. 2016-ban bejelentette a középtávú stratégiáját, egy kisrészvényes ezt komolyan vette, magyarul elhitte az abban foglaltakat és ennek megfelelően részvényeket vett. Mire a felügyelet megbírságolta és ezt egy független bíróság is helyben hagyta. Egy teljességgel érthetetlen sztori következik.
A BIF Nyrt. éppen ma, 2018. december 27-én jelentette be, hogy szabályozott ingatlanbefektetési társasággá alakul. Ez a fogalom, a szit egy furcsa intézmény, a lényege, hogy egyes társaságoknak nem nagyon kell adót fizetnie, ha vannak ingatlan-befektetései és vannak kisrészvényesei. Amúgy eléggé érthetetlen és igen könnyen kijátszható valami. Ha például valaki nem szeretné elveszíteni a totális kontrollt a cége felett, akkor kiteheti baráti kezekbe a szükséges közkézhányadot.
De ez a cikk most nem a szitekről és nem azok hasznáról, vagy értelmetlenségéről szól, hanem arról, hogy mennyire veszi magát komolyan a hazai tőkepiac. Ezen tőzsdei cég, a ma 2000 forint felett kereskedett BIF volt ugyanis a tárgya egy nemrég jogerősen is lezárult kisrészvényesi eljárásnak.
A történet rettentő morbid, különösen annak fényében, hogy sok tőzsdei társaságnál, például a NER-kedvenc tőzsdei cégeinél rendre azt látni, hogy fontos bejelentések előtt megmagyarázhatatlan árugrások történnek. Eredményes vizsgálatokról azonban soha sem hallani.
A most következő rövid történetben azonban egy teljesen racionális és transzparens ügyletsorozat zajlott le, amit valamiért megbüntetett a felügyelet és immár az eljárást megerősítette a bíróság (a Fővárosi Törvényszék) is.
2016. március 10-én a BIF Nyrt. közzétette a középtávú stratégiáját, amelyben bejelentette, hogy az ingatlanjai értékesítésére törekszik, amellyel számítása szerint az adósságok előtörlesztése után 12-16 milliárd forint nettó jövedelemre számít. Ez részvényenként legalább 465 forintot (az intervallum alja), de akár 620 forintot is jelenthetett volna.
Móricz Gábor ismert magánbefektető, akinek anno a BIF tőzsdei rajtjához is volt köze, ezek után március 11-én olyan megbízást adott az akkor utoljára 361 forintos tőzsdei áron forgó papírra, hogy 430 forintig, gyakorlatilag, amekkora árat csak a tőzsdei szabályok engednek, annyit vegyen meg a papírokból. Ezzel biztosra mehetett, hiszen amennyiben az árugrási limit, vagyis a 20 százalék megvalósul, akkor is legfeljebb 433 forintig emelkedhetett volna az ár, vagyis a társaság legpesszimistább becsléséig sem ment volna fel az ár.
Végül a március 11-i kereskedés alatt a részvény Móricz vásárlásai miatt 430 forintig drágult és Móricz 2652 részvényt tudott megvenni.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kisbefektető egy társasági bejelentést komolyan véve, annak tartalmát elfogadva, teljesen racionálisan vásárolt, és csak bőven a bejelentésben prognosztizált részvényenkénti ár alatt vásárolt.
A felügyelet azonban ezt nem így látta, ha jól értettük az észrevételeit, azt mondta, hogy Móricz a napi árugrási limittel elérhető ár (433 forint) környékére tette ajánlatát és nem a megelőző záróár (361 forint) közelébe tette az ajánlatát, amivel hamis, félrevezető jelzéseket közvetített a piaci szereplők felé, ezzel megvalósította a tiltott piacbefolyásolás tényállását.
Más kérdés, hogy természetesen a könyv kivételéhez nyilván a limithez közeli ár megadása az eredményesebb taktika. Másnap, március 12-én amúgy már a többi kisbefektető is eszmélt és a részvény amúgy 515 forintig tovább drágult, jelenleg 2000 forint felett van az ár.
Mindenesetre Móricz Gábort megbüntették, kapott 210 ezer forint piacfelügyeleti bírságot, de ami talán fontosabb odalett az üzleti jó hírneve, hiszen kimondta róla a felügyelet, hogy befolyásolta a piacot. Ezért Móricz Gábor bíróságon támadta meg az ítéletet és a Fővárosi Törvényszék helyben hagyta az ítéletet, alapvetően úgy tűnik, hogy azt nézte, hogy a felügyelet jogszerűen folytatta le a vizsgálatot, vagy sem.
A Fővárosi Törvényszék igazat adott a felügyeletnek, noha, mint láttuk, a vásárlást egy minden befektető számára egyszerre megismerhető közlemény indukálta és az abban foglaltakra racionális válasz volt a vásárlás. A limittel emelkedés nem ritka a magyar börze, spekulánsok által is kedvelt b-kategóriás papírjainak körében. Eredményes piacbefolyásolási, vagy bennfentes kereskedelmi vizsgálatokról ritkán hallani, pedig más esetekben nem szokta az áremelkedést egy teljességgel áremelkedést megalapozó közlemény megelőzni.
Aki szívesen olvassa ezt a valóban abszurd eset részleteit, annak álljon itt a bírósági ítélet egy részlete:
"A törvényszék rámutat arra, hogy az alperes helyesen állapította meg, hogy irreleváns körülmény mind a befolyásoló személy tudattartalma, mind annak eredményének bekövetkezte. A törvényszék e körben azt emeli ki, hogy amint azt az alperes is helyesen rögzítette határozatában a piacbefolyásolás megvalósulhat akkor is, ha az adott ügylet megkötésére a piaci szereplőt racionális gazdasági érdek vezeti. "
Akkor még egyszer, lehet az piacbefolyásolás, ha a befektetőt racionális indok vezette, nem akart piacot befolyásolni és a piacbefolyásolás nem is történt meg. És közben várjuk a cégeket és a kisbefektetőket a tőzsdére.