Közel három évtizede nem volt akkora munkaerőhiány az Egyesült Királyságban, mint idén, adta hírül a Guardian. Egy hatezer munkaadó bevonásával készült felmérés szerint az ipari cégek 81 százaléka, míg a szolgáltatószektor cégeinek 70 százaléka mondta azt, hogy nehézségeik adódtak, amikor megfelelő képesítésű munkaerőt kerestek. Adam Marshall, a brit iparkamara elnöke szerint a kormánynak sürgősen fel kell ismernie, mekkora léptékű máris a munkaerőhiány.
Eközben a brit kormány éppen hogy szigorítaná az uniós állampolgárok munkavállalását a szigetországban a brexitet követően. Sajid Javid, brit belügyminiszter 80 százalékkal csökkentené az EU-ból történő bevándorlást az unióból való kiválás után, kiterjesztve az EU polgáraira is az EU-n kívülről érkezőkre máris érvényes 30 ezer fontos minimum bérküszöböt.
Tehát legalább ennyit kéne keresnie egy külföldi munkavállalónak, máskülönben akár ki is utasíthatják az országból.
Adam Marshall, az iparkamara elnöke elmondta, hogy a kormány terveivel kapcsolatos aggályokat komolyabban kéne venni, és biztosítani kellene a vállalatok számára, hogy hozzáférjenek minden képzettségi szintű munkaerőhöz, durva költségek és bürokratikus buktatók nélkül.
Az Egyesült Királyságban 1975 óta nem volt ennyire alacsony a munkanélküliség, ami megnehezíti a cégeknek, hogy béremelés nélkül találjanak képzett munkaerőt. Az EU-ból érkező bevándorlók száma pedig a fenyegető brexitnek és a gyenge angol fontnak köszönhetően máris egyre alacsonyabb, hat éve nem érkeztek ilyen kevesen az EU-ból.
A brit iparkamara szerint a gazdaság máris stagnálni látszik az év kezdetével a brexitet övező bizonytalanságnak köszönhetően. A cégek lassuló növekedésről és romló piaci bizalomról számolnak be országszerte. De nem csak a gyárakat viseli meg a munkaerőhiány, a szolgáltatószektor is nehézségekkel küzd. A bankokat, hoteleket, éttermeket magába foglaló szegmens, amely a brit gazdaság négyötödét teszi ki, gyengülő belföldi értékesítésről számol be.
Hiába a kevés képzett munkaerő, a cégek gőzerővel pörgetik a gyártást, mivel próbálnak felhalmozni a termékekből arra az esetre, ha esetleg a brexitet követően határellenőrzés lép érvénybe, és nehézkessé válik az alapanyagok beszerzése. Tehát furcsa módon a brexit körüli pánik rövidtávon a termelés élénkülését hozta az Egyesült Királyságban, mivel mindenki próbál arra az eshetőségre felkészülni, hogy esetleg érdemi megállapodás nélkül lépnek ki az EU-ból (ez volna az úgynevezett alku nélküli, no-deal Brexit).
Közgazdászok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a gazdasági élénkülés csak rövid távú lesz, és ha elhárulnak a veszélyek a cégek feltehetően inkább leépítik a készleteiket, ahelyett, hogy tovább folytatnák a túltermelést.