A robotizáció hatása a társadalomra és a gazdaságra címen tartotta legutolsó ülését az Eötvös József Csoport. A nyilvános rendezvényen Szalavetz Andrea és Fazekas Károly közgazdászok tartottak előadást.
A történelem folyamán számos éles váltás következett be a gazdaságban, ilyen volt az első és második ipari forradalom, majd az elektronika és a számítástechnika elterjedése, később pedig az internet és kiberfizikai rendszerek forgatták fel a világot.
Most a mesterséges intelligencia, avagy az ötödik ipari forradalom hozhat drasztikus változást a gazdaságba, derült ki Fazekas Károly előadásából.
Az elmúlt évszázadban a hatékonyabb intézményeknek hála az életszínvonal soha nem látott növekedése következett be, mondta el a közgazdász, de az új változások új kihívásokkal is járnak. A termelés növekedésével együtt növekednek a jövedelemkülönbségek is.
A szélesedő társadalmi szakadék újításokat követel meg az oktatásban, a jogrendszerben és a szociális ellátás terén. Az átalakuló világ bizonytalanságot szül a társadalomban, az emberek elidegenednek egymástól, vagy éppen bezárkóznak egy szűk véleménycsoportba, Fazekas elmondta, hogy a technológiai innovációkkal együtt az intézményeknek ezekre a kérdésekre is választ kell adniuk, hogy élvezni tudjuk az újítások előnyeit.
Ahogy a számítógépek egyre több mindenben az ember segítésére tudnak lenni, kiemelt szerepet kapnak a nem kognitív képességek, az érzelmi intelligencia, és a szociális képességek. Ezek mind sikerrel fejleszthetőek lennének az oktatási rendszerben, azonban a magyar iskolarendszer sok hiányossággal küzd ezen a téren.
Szalavetz Andrea előadásában arról beszélt, hogy hogyan befolyásolja a mesterséges intelligencia fejlődése a munkaerőpiacot. A mesterséges intelligencia képes automatizálni tudásigényes feladatokat is, mint a jogi ügyeknél az előzetes adatgyűjtés, vagy a pénzügyi tanácsadás, röntgenfelvételek elemzése, marketing feladatok, könyvelés.
Az olyan, hagyományosan nehezen automatizálhatónak tartott feladatokkal is egyre jobban boldogulnak a robotok, mint például a textilipar. Egy automatizált varróüzem képes úgy felvenni a versenyt a költségek terén a szegény országok nyújtotta olcsó munkaerővel, hogy közben az üzemet az anyaországban tartják, tehát egy üzem az Egyesült Államokban képes lehet bangladesi költségeken működni.
Ez a tendencia komoly veszélyt rejt magában hazánk számára is, hiszen a magyar gazdaság erősen függ a hazánkba telepített gépjármű összeszerelő üzemektől. Ha a nagy autógyártók képesek lesznek minimális emberi felügyelet mellett automata gyárakat létrehozni, megvan a veszélye, hogy hazatelepítik üzemeiket.
Arról, hogy milyen mértékben veszélyezteti az állásokat a fejlődő technológiai megoszlanak a vélemények a szakértők körében, az óvatosabb becslések 9-15 százalékot jósolnak, míg egyesek szerint 40-70 százaléka is megszűnhet a ma ismert szakmáknak. Azonban arra mindkét előadó figyelmeztetett, hogy eközben új szakmák jönnek létre, olyan magasan képzett szakemberekre van szükség, akik képesek felügyelni, karban tartani, fejleszteni a gépállományt. Tehát az emberek nem feltétlenül szorulnak ki a termelésből, csak megváltozik a feladatuk.
Vannak olyan területek ahol kifejezetten üdvös, hogy az embereknek már nem kell testi valójukban jelen lenniük, mondta el Szalavetz Andrea. Az egészségre ártalmas, vagy nagyon monoton feladatokra alkalmasabbak a gépek, valamint a nagyfokú precíziót igénylő munkákban is jobban helytállnak, mint hús-vér társaik. Ezek miatt a változások miatt, kiemelten fontos, hogy a megfelelő szakemberek kerüljenek képzésre. Az úgynevezett digitális felkészültség terén Magyarország sereghajtó az unióban.
A teljes előadás itt megtekinthető.
A csoportot 2015 márciusában alapították azzal a céllal, hogy a közbeszéd színvonalának romlását a közéleti kérdések színvonalas és őszinte megvitatására alkalmas nyilvános események, vitaestek szervezésével ellensúlyozza. A Csoport tagjai Chikán Attila, Csaba László, Győrffy Dóra, Feledy Botond, Jakab András, Jóri András, Király Miklós, Sólyom László, Tóth István György, Tölgyessy Péter és Urbán László.
(Borítókép: Robotok egy szlovéniai autógyárban - fotó: Oliver Bunic / Bloomberg / Getty Images)