Továbbra is szedi áldozatait egy magyar–dominikai ingatlanos csaló banda. Sajnos hétről hétre fejlesztik módszereiket. Ma már lakásokat is tudnak mutogatni, és azt is elérik, hogy az áldozatok mobilja annak a közjegyzőnek a vonalas számát jelezze ki, akinek a bőrébe bújtak.
Teljes volt a bizalmam, hiszen az, aki kiadta magát közjegyzőnek, először tényleg a közjegyző hivatalos vonalas számát használta. Ekkor ugyan megadott egy mobilszámot az egyszerűbb kapcsolattartás miatt, de mivel a vonalas szám is egyezett, nem gyanakodtam – mesélte lapunknak egy áldozat, akit több tízmillió forintra húzott le egy gengszterbanda. Sajnos, ahogy az internetalapú kommunikációs világban szinte minden, még a telefonunkon felbukkanó hívószám is lehet kamu. Sajnos egyre súlyosabb a helyzet abban a csalássorozatban, amiről már sokszor írtunk. (Korábbi cikkeink itt, itt, itt és emitt érhetők el.)
Természetesen távközlési, ingatlanos és banki szakemberek segítségével majd most is igyekszünk jó tanácsokkal szolgálni, mert sajnos egyre lehangolóbb, hogy a legnépszerűbb ingatlanos vagy apróhirdetéseket közlő portálokon decemberben már másfél tucat kedvező árú, egyszerre felkerülő és azonos mobilszámmal azonosítható kamuhirdetés került fel. Érdemes résen lenni, mert a csalás nagyüzemi méreteket ölt.
Na de elsőként a telefonszámokról! Ijesztő elem, hogy a csalók könnyedén meg tudják oldani az áldozatok gyanakvásának elaltatása érdekében, hogy egy valódi közjegyző személyes adatait felhasználva, annak bőrébe bújva lépnek fel, és még
azt is elérik, hogy az áldozatok a kiszemelt közjegyző valódi vonalas telefonszámáról kapjanak hívást.
Valójában persze nem pontosan ez történik, hiszen minden hívószámból csak egy van forgalomban, és ezt az ominózus számot valójában az igazi közjegyző használja. A csalók azonban egy applikációt, egy könnyen működtethető technológiát használnak, amit úgy hívnak „maszkolás”, vagy máshol „blöffölés".
Az általunk elért távközlési szakemberek megerősítették számunkra, hogy sajnos elég könnyű egy hívószámot hamisítani a mai IP-alapú világban. Sok lehetőséget kínálnak erre mindenféle online oldalak, némi díj befizetése után már használható is a sokféle álcázó megoldás.
A linkeket most nem fogjuk feltüntetni, legalább közvetlenül ne adjunk tippeket, bár természetesen elég könnyű rájuk találni. Sok trükköt láttunk, így a hívó fél kérheti, hogy
Ez bizony eléggé úgy hangzik, mint valami teljesen illegális dolog. De akkor vajon miért nem csapnak le a hatóságok az ilyen szolgáltatásokra? Az oldalak a „mossuk kezeinket” módszert alkalmazzák, vagyis leszögezik, hogy önmagukban az ő szolgáltatáskínálatuk százszázalékosan legális. Természetesen ha valaki bűncselekményre használja fel a szolgáltatásokat, az már nem az oldal sara.
De egyáltalán miképpen lehetne legális célja annak, hogy valaki másnak a számát jelezze ki a hívás a hívófélnél? Alighanem a nemtelen felhasználási célok sokkal reálisabbak, de az oldalak tudnak példákat.
Szóval hangzatos magyarázatok vannak, de történetünkben a maszkolás célja a bűncselekmény, a megtévesztés, vagyis tűnjön úgy, mintha a közjegyző telefonálna.
Természetesen az ilyen oldalaknak minden más furcsa szolgáltatásra is van legális leírásuk.
„Férfihang helyett női hang? Így tudod megviccelni a barátaidat.” Vagy például akkurátusan leírja az oldal, hogy a hívások rögzítését az amerikai szabályoknak megfelelően egy „rögzítjük a hívást” bejelentéssel kell kezdeni, de mivel a világon sok országban nem illegális a hívások rögzítése, így ilyen bejelentés nélkül is letölthető a hívásrögzítés mint szolgáltatás.
Természetesen a bejelentés nélküli verzió az Egyesült Államokban is működik, és ugye, ha valaki nem tartja be a szabályokat, az már nem lehet a szolgáltató bűne. A hívásoknál egyébként még az sem biztos, hogy egy hazainak tűnő hívószámról érkező hívás valóban az adott országból érkezik, nem pedig külföldről. Ha például valaki fél személyesen megjelenni Magyarországon, akkor akár egy egzotikus külföldi országból is intézheti a csalást megalapozó hívásokat.
Sajnos ahogy már többször jeleztük, a gyanú szerint a magyar–dominikai bűnszervezet eddig könnyűszerrel folytathatta az üzelmeit, még a módszerein sem kellett sokat változtatniuk. Egy-egy konkrét apróhirdetés ugyan a károsultak jelzései után eltűnik, de azért
még mindig ugyanannak a közjegyzőnek a személyes adatait használják fel a csalók.
És sajnos több figyelmeztető cikkünk ellenére is ugyanúgy találnak a csalók a meghirdetett, „gyakornoki” munkákra jelentkezőket. Ezek a frissen felvett közvetítők szervezik aztán a nagyüzemi csalást, ahol a gyakornokok állítólag maguk is jóhiszemű, csak megtévesztett emberek.
Igaz, azért az erősen necces elem, hogy a közjegyzőt helyettesítő gyakornok, aki olykor kifejezetten közjegyzőhelyettesi titulussal mutatkozik be, miért nem fog gyanút, hogy úgy kezdhetett felelős munkát, hogy sohasem járt a közjegyző úr irodájában, vagy nem is találkozott vele, mert ő „még éppen külföldön van, de holnap már lehet kezdeni”.
Bármennyire is rémes, hogy ennyi, amúgy magas olvasottságú Index-cikk után is szinte zavartalanul folytatódik a csalás, de pusztán ezen szomorúságunk miatt aligha írnánk újabb és újabb cikkeket. Viszont sajnos a módszerek menet közben is változnak, finomodnak, és folyamatosan egyre profibbá válnak a csalók.
Ezért megpróbálunk abban segíteni a lakást vásárlóknak, hogy ne csak a korábbi óvintézkedéseket vegyék komolyan, de legyenek még elővigyázatosabbak, hátha így sikerül elkerülni a több tízmilliós tanulópénz kifizetését.
Korábban fontos tanácsunk volt, hogy mivel a csalás lényegi alaphelyzete az, hogy egy nagyon kedvező árú ingatlanért „sorban állás”, hatalmas érdeklődés van, ezért az veheti majd meg, aki előzetesen egy közjegyzői letétszámlára utalja a teljes összeget. A csalás kulcseleme természetesen az, hogy a „közjegyző” nem közjegyző, hanem egy csaló, illetve a számla másé, így amint átcsordogál a pénz, azt a csalók vagy továbbutalják, vagy akár fel is veszik.
Továbbra is áll az a figyelmeztetésünk, hogy mivel a közjegyző nevével gmailes emailcímeket kreálnak a csalók, a levélben megadott mobilszám pedig a csalónál csörög, és nem a közjegyzőnél, ezért mindenképpen fogjunk gyanút, ha a közjegyzők nem mokk.hu, vagy kozjegyzo.hu végződésű emailcímről, hanem egy mezei gmailes címről kommunikálnak.
Az elmúlt hetek esetei után ma Magyarországon önmagában is érdemes arra figyelni, hogy bár természetesen a valódi közjegyzők éppen az okiratok biztonsága, a személyes azonosítás területén kulcsfontosságúak, de éppen ezen szakma kiemelt hitelességét igyekeznek a csalók a maguk javára fordítani.
Korábban is elmondtuk, hogy semmiképpen sem szabad az ingatlan megtekintése nélkül, „látatlanban” vásárolni, hiába tűnik hihetőnek a mese, hogy az elfoglalt eladó csak egy napra érkezik majd Budapestre, és a segítői szeretnék előkészíteni az adásvételt.
Ez egy fontos tanács volt, de sajnos a csalók fejlesztették a meséjüket, és ma már lakásokat is mutogatnak. Vagyis a trükköket ma már olyan lakásokkal folytatják, amelyeket meg is tudnak mutatni. Bérbe vett vagy esetleg rövid távú lakásbérlét keretében kivett lakásokat mutattatnak a közvetítőkkel, méghozzá olyanokat, amelyeknél pontosan ismerik a tulajdonos nevét, illetve megszerzik a tulajdoni lapokat is.
Vagyis ma már sajnos az az óvintézkedési tanács sem elegendő, hogy amennyiben olcsó lakást annak megtekintési lehetősége nélkül kínálnak, akkor legyünk gyanakvóak, mert még akkor is gyanakodnunk kell, ha láttuk a lakást, láttuk a tulajdoni lapokat, hús-vér ember mutatta meg (akár egy meggyőzően szimpatikus, ártatlan egyetemista lány vagy fiú), csak éppen a valós tulajdonos helyett egy közvetítő igyekszik minket arra rávenni, hogy utaljunk egy közjegyzői letéti számlára pénzt.
A közjegyző emailcímét már említettük. Ezenkívül
A témában megszólalt a MOKK (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) is, amely a következő tudnivalókat közölte a közjegyzők munkájáról:
Úgy tudjuk, hogy az elmúlt hónapokban a IX. Kerületi Rendőrfőkapitányság vezette a nyomozást, illetve a Fővárosi Főügyészség is ismeri az ügyet, amint hivatalos tájékoztatást kapunk a fejleményekről, azt természetesen ismertetjük, de a nyomozás érdekeire hivatkozással ezúttal nem kaptunk segítséget. Sajnos már többször írtunk arról is, hogy
a banki utalás enter gombjának megnyomás után szinte teljesen elvesznek az esélyeink.
A banki rendszerekben alapvetően a megadott bankszámla azonosítja az utalás címzettjét. Hiába adta meg egy közjegyző nevét a csaló, ha a szám helyes, el fog menni az utalás, akkor is, ha a számlatulajdonos más. A csalók több banknál is nyitottak számlákat, többek között a Magnet Banknál és a B3 Takaréknál, előbbi már korábbi cikkeinkben reagált a megkeresésünkre, cikkünk végén most a B3 Takaréktól kapott tájékoztatást és a javasolt óvintézkedéseket foglaltuk össze.
„A B3 Takaréknál elmúlt másfél év során mindössze három hasonló, de nem összefüggő eset történt, amiből nehéz lenne általános következtetéseket levonni.
Minden hatósági megkeresést a jogszabályi keretek között, haladéktalanul megválaszolunk, kérésükre az összes igényelt adatot átadtuk. Tapasztalataink szerint a bűnözők számos pénzintézetet használnak a modell működtetésére, ugyanazok a személyek akár több pénzintézetnél is vezethetnek számlát, amelyeken átfuttatják a kicsalt pénzt.
Információink szerint az ilyen típusú csalásokban felhasznált számlák tulajdonosai nem is maguk a bűnözők, legalábbis nem feltétlenül részesei a szervezett bűnözői körnek, az ő szerepük csak a számlák megnyitására és az utalások elvégzésére korlátozódik a csalók utasításai alapján. A B3-nál minden esetben normál bankszámlanyitással, személyes megjelenéssel nyitnak a számlatulajdonosok számlát, nem észleltük hamis okiratok használatát.
Olyan tapasztalatunk azonban már van, hogy a károsultak jelentkezése után a számlatulajdonos már nem elérhető a továbbiakban telefonon.
Ami a nagy összegű készpénzfelvételeknél történő azonosítást illeti, az a tapasztalatunk, hogy nem készpénzfelvételek történnek. Ahogy az Ön korábbi cikkében is szerepelt, a csalási sémában kisebb részekre osztják az elcsalt összeget, majd 2-3 belföldi utalás után valamely offshore országba – a cikkeiben is szereplő Dominikába – utalhatják a pénzt. A pénzeszközök pontos nyomon követésére az egyes bankoknak nincs lehetőségük, hiszen ők a folyamat egy-egy elemét látják csak, a rendszerekben gyakran csupán 2-3 millió forint érkezése és továbbutalása történik, azt használják ki a csalók.”
Ami pedig a lehetséges óvintézkedéseket illeti, a bank így folytatta:
„A károsultaknak azt tanácsolhatjuk, hogy tegyenek feljelentést a rendőrségen, illetve a számlavezető bankjukhoz fordulhatnak még, ahonnan az utalást kezdeményezték, mert amennyiben rövid időn belül megtörténik az összeg visszahívása, lehetséges, hogy a továbbutalást meg lehet akadályozni. A cikkeiben nagyon helyesen figyelmezteti az olvasókat, hogy
az extrán kedvező lakásvásárlási lehetőségeknek ne higgyenek, és a gyanús körülményekre (sürgetés, közjegyzőre való hivatkozás, nagy összegű előleg kérése) kiemelten figyeljenek! Minden egyes alkalommal hivatalos helységben bonyolítsák ingatlan ügyleteiket.
Ami az utalás címzettje, illetve a számlatulajdonos neve közti eltérést illeti, minden banki rendszerben megtalálhatóak az utalással beérkező adatok és a számla adatai is, így az összehasonlítás is lehetséges, ám az ilyen eltérések elég gyakoriak. A pénzforgalmi szabályok szerint pedig a számlaszám egyezése esetén a tranzakciónak viszonylag rövid időn belül meg kell történnie, függetlenül a név eltérésétől. A tranzakciók teljesülésének gyorsaságára vonatkozó előírások az idei évben tovább fognak szigorodni.
Mi is csak azt tudjuk tanácsolni: ne adjanak oda idegeneknek személyes adatokat, okmánymásolatokat, semmilyen banki adatot, kivonatmásolatot, ügyvédnél készítsenek adásvételi szerződést, az ahhoz szükséges adatokat az ügyvédnek adják oda, legyen gyanús, ha egy ingatlant nagyon sürgősen és nagyon kedvező áron akarnak eladni pont nekik és ehhez személyes adatokat kérnek.”
(A borítókép illusztráció! fotó: Index)