Egy tavaly év végi munkaügyi per kapcsán kapott médiafigyelmet az a tény, hogy az Audi azzal nehezítette a felmondani kívánó dolgozói életét, hogy a termelésingadozások miatt felhalmozódó mínusz munkaórákra eső bért ráterhelte a távozókra. Vagyis sok távozótól pénzt kért vissza a cég felmondásakor. Az egyik volt dolgozó emiatt perre ment, és meg is nyerte azt. 

A Napi.hu-nak az Audi nem akarta kommentálni az aggályos gyakorlatot, viszont a honlapjukon bejelentették: "Az időszámlák negatív egyenlegének értékét, (tehát a le nem dolgozott de már kifizetett bér arányos részét) a munkavállaló kilépésekor a munkaadó meghatározott esetekben visszaköveteli. Tájékoztatásul közöljük, hogy a vállalat újabb két időszámlával kapcsolatos pert nyert másodfokon". Ebből a bejegyzésből azonban nem derült ki, hogy melyik bíróságon és milyen körülmények mellett nyerték meg a pereket - ellentétben az Audi Hungária Független Szakszervezetének (AHFSZ) honlapján megjelent győri ítélettel.

Hab a tortán, hogy úgy tűnik, nem csak szórványosan, és 100-200 ezres tételeket érintően fordult elő a pénzvisszakövetelés a cégnél. Nemrég jelentkezett a lapnál egy egykori dolgozó, aki azt állítja, 300-500 ezer forint körüli összegek forogtak kapcsán a felmondásokkor, és két évvel ezelőtt (amikor ő is eljött a cégtől) minden határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott kollégától visszakérték a negatív egyenlegnek megfelelő összeget.

De mi is ez a negatív egyenleg? A negatív órák a heti 40 órához képest akkor keletkeznek, amikor a munkáltató nem tud elegendő feladatot adni, az Audinál pedig fennállhat a termelésingadozás. Amikor egy modellciklus fölfelé fut, akkor rengeteg a munka és nincs mínuszóra. Negatív óra olyankor jöhet létre, ha egy modell termelési ciklusa már "lefelé megy" ez esetben már nem kell akkora darabszám, de hasonló időszak lehet a nyári leállás is. A Munka törvénykönyvének tavalyi módosítása után elviekben egy év helyett akár három évre is kitolható az elszámolási időszak, ez annyiban ronthatja ezt a helyzetet is, hogy akár 3 évnyi mínuszórát is számon kérhet egy cég a távozó munkavállalón (igaz, előbb keresztül kell verni a szakszervezeten az elszámolás kitolását, aki valószínűleg sehol nem lesz egyszerű feladat). 

A Napi korábban azt írta, a mínuszóra-díjazás utólagos behajtása hatékony eszköz lehet a cég kezében a munkaerőhiány ellen, ezzel ugyanis meg lehet fogni a dolgozókat: amennyiben távozni kívánnak, vissza kell fizetniük akár több százezer forintot. Ez meggondolásra késztethet főleg fiatalabb dolgozókat, akiknek nincs tartalékuk. 

A lapnál most jelentkezett exdolgozó elküldte a fizetési felszólítást is, amit a cég postázott neki felmondása után: 276 ezer forintról szólt. Beszámolója szerint az akkortájt távozó dolgozók esetében a 350-400 ezer forintos követelés átlagosnak számított. 

Hasonló ügyek miatt jelenleg sok munkaügyi per zajlik a cég ellen, egy ügyvéd azt nyilatkozta a Napinak korábban, hogy egyedül ő 10 fölötti ügyfelet képvisel, de az összes folyamatban levő pert 20 és 50 közé becsülte. A lap beszámolójában szereplő, állítólag precedensértékűnek tekinthető ügy tavaly novemberben zárult, másodfokon a volt dolgozó nyert az Audival szemben, a bíróság kimondta, hogy nem kell visszafizetnie a cég által a mínuszórák miatt követelt 133 ezer forintot.