Még tart a fellendülés az ingatlanpiacon, de kiadási céllal egyre kevésbé éri meg lakást vásárolni – ezt támasztja alá két legújabb index, ami az Árminimum.hu oldal adatai alapján készült.
Az Ingatlanpiaci Hozam Index országosan 5,86 százalék, és négy hónapja csökken.
Az Ingatlanpiaci Kínálati Index ugyanakkor keresleti túlsúlyt jelez, de ebben szerepet játszik a szezonalitás is.
A tőkepiaci visszaeséssel párhuzamosan tavaly december óta mind többen vélekednek úgy, hogy a hazai ingatlanpiac felívelésének is vége szakad. Ezt alátámasztja, hogy az ingatlankiadással elérhető hozam hónapok óta csökken, azaz befektetési céllal (nem rövid távú kiadásban gondolkodva) egyre kevésbé éri meg ingatlant vásárolni. Ugyanakkor a piac egyre inkább keresletivé válik, amennyiben hónapok óta kevesebb lakást hirdetnek meg, mint amennyit eladnak.
Az egy hónap alatt piacra került, illetve eladott ingatlanok hányadosából képzett Ingatlanpiaci Kínálati Index értéke 0,97, vagyis januárban több lakás kelt el, mint amennyit meghirdettek – derül ki az Árminimum.hu adataiból. „Az ingatlanpiac jellemzően tavasszal szokott felpörögni, de nem valószínű, hogy februárban megint olyan erősen kínálativá válik a piac, mint tavaly volt, hiszen akkor országosan 1,25, ezen belül Budapesten pedig 1,33, a megyeszékhelyeken pedig 1,14 volt a mutató értéke” – mondja Faragó Péter, az Árminimumot működtető Reálmonitor Kft. igazgatója.
Ami az árazást illeti, a használt lakások és házak még mindig jó befektetési célpontnak tekinthetők. A hasonló méretű és fekvésű eladó, illetve kiadó lakások eladási ára és bérleti díjainak összevetéséből számított Ingatlanpiaci Hozam Index azt mutatja, hogy most lakást vásárolva és azt kiadva egy év alatt milyen hozam érhető el. A Hozam Index a teljes magyar piacon 5,86 százalék. Budapesten az elérhető hozam 5,29 százalék, a megyeszékhelyeken 6,47 százalék, de a nagyobb vidéki városokban is 5,89 százalék.
Az Árminimum egy olyan ingatlankereső felület, amely az összes használt ingatlanhirdetést pásztázza, de minden ingatlanról csak a legolcsóbbat hozza fel elsőre a keresőnek, ott azonban az adott ingatlanról az összes jogszerűen elérhető fotót és leírást megnézheti az érdeklődő. Arra is felhívja a figyelmet, ha többféle négyzetméterárral hirdetnek egy lakást, vagy gyanúsan régóta van fent a hirdetése.
Az indexek minden meghirdetett ingatlant figyelembe vesznek, de mindegyiket csak egyszer, és akkor a legalacsonyabb hirdetési áron. Előnyük továbbá, hogy lényegében valós idejűek, azaz több hónappal megelőzik a tényleges vételárak alakulásáról szóló adatokat.
2018-ban Magyarországon 3,3 millió használtingatlan-hirdetés jelent meg az ezzel foglalkozó oldalakon, miközben egész évben valójában csak 329 ezer ingatlant hirdettek meg az országban.
A tízszeres hirdetési szorzó természetesen csak az átlag, nem ritka, hogy egy lakásról 30-40 hirdetés is megtalálható egyszerre, és nagyon gyakori, hogy egy lakást többféle áron is kínálnak, vagy többféle alapterülettel jelenik meg a neten. Előfordulnak adathalászati vagy ingatlanos átverési céllal felrakott kamu hirdetések is.
Február elsején az összes meghirdetett ingatlant a legmagasabb ajánlati áron számolva 3104,7 milliárd forint volt az összesített ajánlati ár, a legalacsonyabbal számolva viszont csak 3065,2 milliárd, vagyis
az ügyeskedő hirdetők összességében csaknem 40 milliárd forinttal rövidítették volna meg a vevőket, ha tudják.
Az ármizéria mértékét jól mutatja, hogy az eltérő árakon meghirdetett ingatlanok legalacsonyabb és legmagasabb vételára közötti átlagos eltérés 3,2 millió forint, az összes ilyen ingatlan 37 millió forintos átlagárának 11,5 százaléka, vagyis a különbözet sokszor elég lenne egy kiadós felújításra is. Ugyanilyen beugratás, ha az ingatlan alapterületébe oda nem illő dolgokat is beleszámolnak, az erkélyektől kezdve a 180 centiméternél alacsonyabb belmagasságú részeken, az alagsori területeken át a galériákig.