Január elején nagyszabású építkezésbe kezdtek Dánia Németországgal közös határán, ahol őszig 70 km hosszan egy kerítést húznak fel. A másfél méter magas akadállyal akarják távol tartani a vaddisznókat, amire a dán kormány szerint az ország fontos bevételi forrásának számító sertéspiac megvédéséhez van szükség. A bírálók szerint azonban feleslegesen bolygatják meg a helyi élővilágot, és a szomszédos német tartományban polgármesterek közös levélben tiltakoztak a projekt ellen.
A kerítés munkálatai csak most kezdődtek meg, de a dán parlamenti képviselők és az ország környezetvédelmi ügynöksége tavaly nyáron hagyta jóvá az egész tervet. A Padborgnál, Koppenhágától 218 km-re délnyugatra induló építkezést a kormány azzal indokolta, hogy teljesen lenullázhatja az EU-n kívüli országokba irányuló sertésexportjukat, ha megjelenik a rettegett afrikai sertéspestis (ASP) az országban. Ez 1,6 milliárd dolláros (kb. 446 milliárd forintos) üzletet jelent évente, és a teljes dán export 5 százalékát adja.
Az Eurostat szerint 150 millió sertést tenyésztenek az EU-ban. 40 százalékukat Spanyolországban és Németországban, de a francia, holland, lengyel és a dán sertésfarmok is fontosak. A teljes dán sertéspiac 4,55 milliárd dollárt tesz ki, és Dánia az egyetlen olyan EU-s ország, ami több sertést tud felmutatni, mint ahány lakosa van. A közel hatmilliós országban 215 disznó jut minden 100 lakosra.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs orvosság, ahol felüti a fejét, ott hamar végez az érintett állománnyal. Az emberre veszélytelen vírus gyorsan terjed a sertések között, általában napokon belül végzetes, ha pedig nagyon ritkán egy állat mégis túléli, az is két hónapon át fertőző maradhat. A terjedésében szerepet játszanak a szabadon mozgó vaddisznók, és a járvány természetes úton évente nagyjából 150 kilométert tud megtenni.
Ugyanakkor emberi segítséggel gyakorlatilag minden távolságot le tud győzni. A humán jellegű terjedés sem gyakori, mint korábban írtuk, ezekhez nagy balszerencse kell. Viszont akár az állatgondozási eszközök kölcsönadása, szállítása, a sertések hosszú távú kamionos szállítása, kipakolása és megsétáltatása, valamint a fertőzött területekről származó vadhús behozatala szinte bárhova eljuttathatja a vírust.
Az afrikai sertéspestis megállíthatatlan terjedését rendszerint úgy kerülik el, hogy ha egyetlen beteg állatot is találnak egy sertésfarmon, akkor leölik a teljes állományt. 2014-ben kitört már járvány Litvániában, és Lengyelországban is, ahol tavaly is felütötte a fejét a betegség. Romániában a hatóságok január 18-i összesítése szerint a betegség megjelenése óta 364 539 sertést kellett leölni. Bulgária pedig erre válaszul épített a bolgár-román határon egy 133 kilométeres szakaszon egy kerítést, hogy feltartóztassa a vándorló állatokat.
Magyarországon is feltűnt már a sertéspestis, először az ország északkeleti térségében, a magyar-ukrán-román hármashatár közelében jelent meg tavaly. Április végén Heves megyében, májusban Szabolcs-Szatmár-Beregben, majd októberben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében azonosították a vírust. A vírusról és a magyar helyzetről itt írtunk részletesen>>>
A betegség azonban egyelőre nem jelent meg Dániában, sőt, még Németországban sem. A kelet-közép európai példák mellett tavaly ősszel Belgiumban volt egy kisebb volumenű eset, ott a luxemburgi és a francia határ közelében találtak fertőzött vaddisznót. Ennek ellenére Jakob Ellemann-Jensen dán környezetvédelmi és élelmiszerügyi miniszter azt mondta, hogy a kormány eltökélt abban, hogy mindent megtegyen, amivel elkerülheti az afrikai sertéspestis megjelenését az országban. Ennek első lépéseként pedig a Schleswig-Holstein német tartománnyal közös határra tervezett kerítést jelölték meg.
A dán kormány fogadkozik, hogy a kerítés kizárólag a vaddisznókat állítja majd meg. A kerítés a föld alatt legalább fél méter mélyen lenyúlik majd, hogy ne tudják aláásni a vaddisznók. Viszont azt állítják, hogy a másfél méteres magasságot pont át tudják ugrani a nagyobb testű állatok, például szarvasok. A tervek szerint száz méterenként lesznek olyan kisebb nyílások, amin átférnek kisebb állatok, és legalább kilométerenként lesz egy embereknek használható átjáró kapu.
Dán állattenyésztők is azt mondták, hogy a kerítés az egyik módja, amivel a kormány biztosítani tudja a védelmüket. „Ez egy biztosítás az afrikai sertéspestis ellen. A házadra is kötnél biztosítást tűz ellen, noha valószínűleg soha nem fog leégni" – mondta Mogens Dall, a LandboSyd szakszervezet vezetője.
A kritikus hangok szerint azonban a kerítés építése csak politikai látszatmegoldás, ahelyett, hogy valamilyen gyakorlati lépést tennének. Arra is rámutattak, hogy a tervek szerint is legalább húsz olyan pont lesz utaknál, ösvényeknél, folyóknál, ahol megszakad a kerítés vonala, és amiken át a vaddisznók is könnyedén átjuthatnak egyik országból a másikba. Olyanok is vannak, akik szerint inkább vakcina kifejlesztésére kellene költeni a kerítésre fordított 12 millió dollárból.
Környezetvédők szerint a kerítés az átjárók ellenére is teljesen felborítja a helyi élővilágot, megzavarja farkasok, vidrafélék és sakálok életterét. A farkasok közel kétszáz évre eltűntek Dániából, amíg nemrég vissza nem települtek. A vaddisznók fontos prédájukat teszik ki. A Guardiannek Mikołaj Golachowski biológus azt mondta, hogy vaddisznók ráadásul rágcsálókat és rovarlárvákat is esznek, amik nélkülük elszaporodhatnak.
A migrációs válság tetőpontján Dánia három évvel ezelőtt visszaállította a határellenőrzéseket, több másik európai ország, köztük Németország pedig gondolkozott ezen. A határellenőrzés fenntartásáról szóló döntést 2015 óta többször is meghosszabbították, legutóbb tavaly októberben. Németországban többen úgy látják, hogy rossz üzenetértéke van egy ilyen kerítésnek ezen a szakaszon, még ha csak másfél méter magasról van is szó.
„Egy ilyen kerítés látható határt hoz létre" – mérgelődött Martin Ellermann, Harrislee német határváros polgármestere a tartományi NDR adónak. Több polgármesterrel együtt megkeresték Daniel Günther tartományi miniszterelnököt, hogy lépjen valamit az ügyben. Günther a kerítés építésének kezdete előtt együtt nézte dán kormánytagokkal a kézilabda világbajnokság döntőjét, és nem kívánt reagálni a Weltnek, hanem a mezőgazdasági miniszterhez irányította őket.
Azt Schleswig-Holstein mezőgazdasági minisztere is elismerte, hogy a betegség súlyos veszély az állatokra és a sertéspiacra nézve, azonban nem hiszi, hogy a kerítés segítene. A különböző német tartományi politikusok eltérő hangnemben, de azért elég egyértelműen a projekt ellen foglaltak állást.
A kerítés mellett Dánia nem korlátozni, hanem ösztönözni fogja a vaddisznók vadászatát, emellett pedig megemelik a nem megfelelően fertőtlenített, és szállított állatok után kiszabott bírság összegét. Ehhez hasonló intézkedéseket már bevezettek Franciaországban és Lengyelországban is.
A sertéspestis elleni intézkedésekből Lengyelországban is komoly botrány lett év elején. Elterjedt, hogy a kormány szinte az összes vaddisznót le akarná ölni, ami ellen állatvédők kezdeményezésére több mint 350 ezer ember írt alá petíciót. Több mint 800 akadémikus írt nyílt levelet Mateusz Morawiecki miniszterelnöknek, alternatív lépéseket ajánlva.
Henry Kowalczyk környezetvédelmi miniszter erre tagadta, hogy bármi ilyenre készülnének. A kormány azt állította, hogy 2018 áprilisa óta 168 ezer vaddisznót öltek meg, és 2019 áprilisáig még 20 ezerrel végeznek majd. Azt állították, hogy ez kevesebb, mint az előző években. A teljes állományt egyébként nehéz megbecsülni, a létszámot valahova 200-500 ezer közé teszi.
Ez azonban nem csillapította az indulatokat. Varsóban tüntetők vonultak január elején a parlament elé, a kezükben „Én is élni akarok" feliratú, vaddisznót ábrázoló képekkel. Több ezren biztosították támogatásukról az ügyet azzal, hogy a Facebookon a profilképük helyett egy vaddisznót állítottak be. Ráadásul még vadászok is felszólaltak a vaddisznók leölése ellen, figyelmeztettek, hogy ha túlságosan csökken a populáció létszáma, akkor például a rájuk vadászó farkasok megtámadhatnak háztáji állatokat, bárányokat és teheneket is.
Borítókép: az épülő kerítés a dán-német határon. Fotó: Morris MacMatzen / AFP.