Politikai megoldás nem körvonalazódik a brexitre, de egész sok cég és iparág van, amelyik nagyot kaszálhat a britek alku nélküli búcsújából.
Pénteken tovább nőtt az alku nélküli brit kilépés, vagyis a hard brexit valószínűsége. Michel Barnier, az Európai Unió főtárgyalója ismét deklarálta, hogy az unió nem fogja újra megnyitni az Egyesült Királyságnak ajánlott szerződést, és teljesen sikertelen volt Theresa May brit miniszterelnök brüsszeli tárgyalása is.
Ahogy Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír brokerage és befektetési tanácsadási üzletágának vezetője mondja, a megállapodás nélküli kilépés immár határozottan nem a vészforgatókönyv, hanem az alapforgatókönyv, mégha a piac ezt nem is akarja elhinni, így várhatóan hisztérikusan is reagál majd rá.
November végén ugyanis gyakorlatilag befejeződött a brexit tárgyalási folyamata, csak ezt nem tudja megemészteni a brit belpolitika. Sok alaptalan remény maradt a piacokon, a politikában, a médiában, de valójában a szakemberek a háttérben már azon dolgoznak, hogy ne legyen káosz, részmegállapodásokkal fenntartsák Nagy-Britannia gördülékeny gyógyszer- és élelmiszerellátását, vagy megtartsák a londoni city elszámolási szerepét.
Ennek természetesen szinte senki nem örülhet. Ha bekövetkezik a várható fontgyengülés és brit gazdasági visszaesés, annak Magyarország is vesztese lehet, közvetve az élelmiszerexportunk miatt, közvetve pedig a német autóexport áttételes hatásai révén.
Mindezt nehéz számszerűsíteni, de ha a magyar gazdaságnak 3 százalékos kitettsége van a brit gazdaság felé, akkor egy 10 százalékos visszaesés akár 0,3 százalékos negatív hatással is lehet a magyar gazdaságra – számol a Concorde.
Ám, ahol vesztesek vannak, ott nyertesek is vannak. A brexit legelkötelezettebb brit hívei megpróbálják győzelemként beállítani a hard brexitet, mondván, ha nincs alku, akkor nem kell a briteknek befizetniük sem, márpedig a korábbi megállapodások még átmeneti brit befizetéseket tartalmaztak volna.
Vagyis, ha nincs deal, az EU nem fogja „inkasszózni” a brit számlákat. Mindez igaz, de az Európai Uniónak egy kialakuló adok-kapok esetén nagyon sok eszköze van más módszerekkel benyújtani a számlát.
A részvénypiacok tehát összességében okkal aggódnak. Ha valami csoda folytán, mégis születne megállapodás, vagy legalább egy problémakésleltetést jelentő halasztásról megállapodnának a felek, akkor erősödhetne a font, de a hard brexit erős fontgyengüléshez fog vezetni, vélhetően valami olyasmi szintig, amit 2016-ban a szavazás utáni meglepetés során ért el a brit deviza.
A hard brexitnek azonban valóban lennének igazi nyertesei is, Török Lajos, az Equilor Zrt. vezető elemzője szerint ilyen például a holland oktatás. Ma Nagy-Britanniában közel 400 ezer külföldi diák tanul, az Európai Unióban azonban Hollandiában is minőségi, angol nyelvű oktatás érhető el, egyelőre 100 ezer külföldi diákkal.
A hard brexit akadályai után megerősödhetnének a tőzsdén jegyzett holland és belga oktatási cégek, például a kollégiumokat üzemeltető Xior Student Housing.
A Macquire cégelemzése szerint szintén győztes lehet a Vodafone vagy a Twinings teáról ismert Associated British Foods (ABF). Ezeknek a cégeknek méretes brit központja van, de az egész világon eladnak. Számukra akár kedvező is lehet, ha a font gyengülésével versenyképesebb lesz az üzletük.
Végül szintén a nyertesek között sorolják fel az elemzések a párizsi repteret, a dublini startup hubot, vagy az amszterdami pénzügyi központot, azaz mindenkit, ahová gyors ütemben átmehetnek a Nagy-Britanniából menekülő vállalkozások, szolgáltatók.
A másik oldalon pedig ott van a rengeteg brit cég, amelyek európai alkatrészekkel, just in time szállításokkal voltak részesei az európai munkamegosztásnak. Az ő kiesésük ma még beláthatatlan következményekkel fog járni Nagy-Britannia gazdaságára.
(Borítókép: Brexit tüntetés táblák Londonban 2019. február 7-én. Fotó: Rostás Bianka / Index)