Tavaly nagy figyelmet kapott az a bejelentés, hogy 2019. július 1-jétől egy állami alapítású alapítvány veszi át a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) működtetését. Az is felmerült, hogy a Corvinus átszervezése csak az első lépés, és a többi felsőoktatási intézményre is hasonló reformok várhatnak. Abban mindenki egyetért, hogy szükség van reformokra, ugyanis a felsőoktatás jelenlegi finanszírozása nem hatékony. De volt, aki aggodalmát fejezte ki, mondván: egy végiggondolatlan, egyeztetés nélkül megvalósult átalakítás akár árthat is.
Hétfőn Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Trócsányi László igazságügyi miniszter, Lánczi András, a BCE rektora és Pavlik Lívia miniszteri biztos, az egyetem kancellárja tartott sajtótájékoztatót, amelyen ismertették azokat a február 6-i kormányülésen meghozott intézkedéseket, amelyek az ágazati szabályozás keretein belül megteremtik a lehetőségét a Corvinus 2019. július 1-től esedékes fenntartóváltásának.
Trócsányi elmondta, hogy létrejön a vagyonkezelő alapítvány intézménye, ami új jogi kategória, ugyanis ilyen eddig nem létezett a polgári törvénykönyvben. „Felmerült hazánkban, hogy nagyobb tőkével rendelkező vagyonkezelő alapítványok jöjjenek létre, de eddig nem volt rá jogi lehetőség. A törvény célja, hogy akár külföldről is vonzó legyen ez a forma, és külföldi tőke érkezzen."
A tőkeminimum 600 millió forint lesz, azaz 2 millió euró, ha valaki vagyonkezelő alapítványt akar alapítani. Kötelező lesz felügyelőbizottságot, állandó könyvvizsgálót, alapítványi vagyonellenőrt biztosítani az alapítványhoz.
Az alapítvány lehet közérdekű, valamint családi alapú.
Palkovics László elmondta, hogy új modellt akarnak kipróbálni a Corvinuson, és ha beválik, általánosítanák.
Ezentúl a Corvinust a Macenas Universitatis Corvini alapítvány fogja fenntartani, amihez az állam átadja Richter- és MOL-részvényeinek 10-10 százalékát, összesen 380 milliárd forint értékben, valamint a 2018-as osztalék teljes részét.
Az Alapítvány kizárólagos tulajdonosa a Magyar Állam lesz, és az alapító vagyont is az állam biztosítja, de az alapítvány nyitott lesz olyan szempontból, hogy vállalkozások és magánszemélyek támogatását is fogadja majd.
Az alapítvány vagyonát a következő értékpapírok alkotják:
A részvények hozamát az alapító okirattal összhangban előre meghatározott célokra lehet majd felhasználni, ezek a célok a befektetési szabályzatban lesznek lefektetve, és egy úgynevezett alapítványi vagyonellenőr fogja a célokat ellenőrizni. Emellett a teljes ingó és ingatlan vagyon tulajdonosa az egyetem, tehát nem az alapítvány lesz. A részvények elidegeníthetetlenek, azonban az ingatlan vagyon értékesíthető, kivéve a Fővám téri épületet.
A Corvinos finanszírozásának az elemei a következők lesznek:
Lánczi András rektor elmondta, hogy az aula, a sajtótájékoztató helyszíne egy szimbolikus hely, mert itt állt Marx szobra. Az egyetem köszönettel tartozik a kormánynak, mert olyan történik, ami sokak szerint csak a mesében van. Ez egy olyan nagy volumenű vállalkozás, amit nemzetinek lehet nevezni a szó minden értelmében. Arról is beszélt, hogy verseny van a hallgatókért, és a Corvinus a legtehetségesebb hallgatókat akarja megkaparintani, továbbá azt szeretnék, hogy ugyanolyan jó legyen a Corvinuson tanulni, mint egy külföldi egyetemen. Innentől fogva mindenkinek, aki részt vesz az egyetem működésében, sorsközösséget kell vállalnia.
Pavlik Lívia kancellár megerősítette, hogy a jövőben is lesznek támogatott helyek alap, mester és doktori képzésen is. A 2019. szeptemberben induló képzésekre még állami ösztöndíjas hallgatók jelentkezhetnek, és akik most tanulnak, azok a régi szabályok szerint fejezhetik be tanulmányaikat. 2020-tól – már a februári keresztfélévre is – más formában, de hasonló követelmények alapján a Corvinus-ösztöndíjrendszerben jelentkezhetnek a hallgatók. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása értelmében a hallgatók a jelenlegi felvételi rendszer keretében tudják megpályázni a Corvinus-ösztöndíjat.
A Corvinus-ösztöndíjas félévek nem számítanak bele az államilag támogatott félévek rendszerébe, és nem társul hozzá az államilag támogatott oktatás jogszabályrendszere sem.
Az ösztöndíjat a képzés teljes idejére biztosítják, de nem megfelelő tanulmányi eredmény esetén ki lehet esni a programból. Nem lesz előfinanszírozás, az Alapítvány rögtön az egyetemnek utalja a hallgató tandíját. Az egyetem nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a mester és doktori képzésekre, valamint egyes szakok esetén bevezetnék a 4+1 éves képzést is. Növelni kívánják az idegennyelvű képzések számát, valamint külföldi egyetemekkel terveznek közös képzéseket indítani.
2019 júliusától a Corvinus alkalmazottai munkaviszony keretében folytathatják a munkát. Az átmenet első évében még a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján járnak el a munkáltatói felmentésekben, valamint az átmenet első öt évében a jubileumi jutalmakkal kapcsolatban.
Borítókép: Hallgatóság a Budapesti Corvinus Egyetemen a bejelentés alatt Fotó:Barakonyi Szabolcs / Index