Péntektől lép életbe az új kormányzati igazgatásról szóló jogszabály, ami alapján a központi hivatalok tisztviselőinek

• munkaidejébe már nem számít bele az ebédszünet fél órája,
• a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár cafeteria,
• az alapszabadság 25 napról 20 napra csökken,
• már nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát,
• és ellentételezés nélkül terjeszthető ki a napi munkaidő 12 órára, vagyis nem fizetik ki a túlórákat.

A változás a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a kormányhivatalok, járási hivatalok dolgozóit, a nyugdíjfolyósítónál dolgozókat, és Magyar Államkincstár valamennyi kormánytisztviselőjét és ügykezelőjét érinti - írja a Népszava.

A lap azt írja, hogy olyan hely is lesz, ahol 9 óra lesz a napi munkaidő mostantól: a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóságon ráadásul minden nap 6 óra 45 perckor kezdődik majd a munkaidő.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete tiltakozik az új törvény ellen. Február elején sztrájkbizottságot alapítottak és megfogalmazták sztrájkköveteléseiket.

A köztisztviselőket érintő változásokról ebben a cikkben írtunk részletesebben.

(A cikk egy korábbi verziójában azt írtuk, hogy egész közszférát érinti a 9 órás munkanap bevezetése, valójában viszont csak a fél órás ebédszünet munkaidőből való kikerülése vonatkozik az összes kormánytisztviselőre.)