2019. februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben – derül ki a KSH friss adataiból.

12 hónap alatt, 2018. februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,2 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 23,3, a liszt 10,1, a péksütemények 9,7, a házon kívüli étkezés 6,8, a kenyér 6,7 százalékkal drágult, a tojás 17,4, a tej 8,4, és a cukor 6,5 százalékkal olcsóbb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,0, ezen belül a dohányáruké 9,6 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,7, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,1, a postai szolgáltatásokért 5,4 százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia 1,2 százalékkal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,4, a tűzifa 8,1 százalékkal. Az üzemanyagokért 1,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

A maginfláció 3,5 százalék volt, Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a maginfláció hat éve, 2013 februárban volt ennél magasabb, 3,6 százalék, 2018 februárjában 2,4 százalékot mértek, írja az MTI.

A maginfláció az energia- és élelmiszerárak nélkül mutatja meg az árak átlagos növekedését (ezt azért szokták különvenni, mert a fő inflációs mutatószámot az energia- és élelmiszerárak nagy mértékeben tudják mozgatni). Nagy Márton, az MNB alelnöke a bécsi Euromoney konferencián januárban arról beszélt, hogy ha az éves adószűrt maginfláció eléri, illetve meghaladja a 3 százalékot, az a jegybank számára elegendő bizonyíték lesz arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását, és ezt a 3 százalékos szintet a jegybank legutóbbi döntéséhez fűzött indoklása is külön megemlíti. Ez azt jelentheti, hogy a jegybanknak hamarosan lépnie kell majd.

Az idei inflációs kilátásokról ebben a cikkben írtunk részletesebben.

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)