2017-ben 5,075 millió gyerek született az Európai Unióban, nagyjából 73 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A teljes termékenységi arányszám 1,59 volt (2016-ban 1,6) – derül ki az Eurostat közleményéből.

Egy ország népessége akkor bővül, ha a teljes termékenységi arányszám értéke meghaladja a 2,1-et. A társadalom abban az esetben tudja újratermelni magát, ha a gyermekek száma pótolja a szülők nemzedékét. Ellenkező esetben fogy a népesség. 

A teljes termékenységi arányszám Franciaországban (1,9), Svédországban (1,78), Írországban (1,77), Dániában (1,75) és az Egyesült Királyságban (1,74) volt a legmagasabb, és Máltán (1,26), Spanyolországban (1,31), Olaszországban (1,32), Cipruson (1,32), Görögországban (1,35), Portugáliában (1,38) és Luxemburgban (1,39) volt a legalacsonyabb. Magyarország a középmezőnyben volt (1,54).

Az EU-ban a nők átlagosan 29,1 évesen hozták világra az első gyereküket tavaly, trendszerűen egyre később, ugyanis 2013-ban még 28,7 év volt az első gyereküket megszülő európai nők átlagéletkora. Az Európai Unióban tavaly szülő anyák 5 százaléka nem múlt még el 20 éves a gyerek születésekor, és 3 százalékuk volt 40 évesnél idősebb.

A legtöbb tininanya Romániában és Bulgáriában volt (13,9 és 13,8 százalék), de Magyarországon (9,9 százalék), Szlovákiában (9,5 százalék), Lettországban (6,7 százalék) és az Egyesült Királyságban (6,1 százalék) is magas volt a tizenéves korukban szülő nők aránya.

A gyerekvállalási kedv néhány év alatt sokat nőtt Magyarországon. A KSH Népesedéstudományi Kutatóintézetének 2018-es kiadáványában megjelent tanulmány szerint a maximum 8 osztályt végzett nők száma 473 ezerről 363 ezer főre esett vissza 2011 és 2016 között a 15-44 éves korcsoportban, miközben mintegy tizedével nőtt körükben a gyerekszám. Ezzel szemben a diplomásoknál egy fordított trend figyelhető meg, a csoport létszáma a vizsgált időszakban 10 százalékkal nőtt, viszont csak 4 százalékkal lett több náluk a gyerekvállalás. Összességében tehát nem azok szültek, akiktől ezt várná a kormány.