Sztrájk volt a Erkel Színházban a Magyar Állami Operaház előadásán - írta a Hvg.hu. A portál szerint a Carmen előadás egy része alatt a férfikórus 70, a női kórus 50 százaléka sztrájkolt, és néhány zenekari zenész is csatlakozott a munkabeszüntetéshez. Az előadás húsz perces késéssel kezdődött, majd amikor a főigazgató, Ókovács Szilveszter felment a színpadra, hogy bejelentse a csúszás okát, a lap szerint megtapsolták a nézők. 

Bárány Balázs Péter, Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke szerint "átszakadt a gát". Állítása szerint csökkenő jövedelmek mellett a munkaterhek megmaradtak, a dolgozókat pedig "nem fizetik ki rendesen", "sokaknak 20-25 százalékkal esett a jövedelme" - írta a portál. Hozzátették: emellett az operaházi vezetés bére nőtt. 

Bárány szerint próbáltak tárgyalni az Operaház vezetésével (az állami intézményben három szakszervezet is működik), de azt a választ kapták, hogy a vezetésnek nincs ideje tárgyalni. Az ügyben levelet is írtak az Emminek, de nem válaszoltak nekik. A portál szerint 16 éve nem volt alapilletmény-emelés az intézményben, béremelések csak eseti jelleggel voltak. A szakszervezetek béremelést és a 2017-ben felbontott kollektív szerződés újrakötését követelik.

Az Operaház közleménye szerint nem született megállapodás az érdekképviseletekkel, "mert a kétházas működésre és teljesen más forrásviszonyokra kitalált Kollektív Szerződéshez képest nagyon más az Operaház és a Hajós utcai Üzemház épülete nélküli élet, más munkaszervezést, előadásszámot, tervezést igényel. Mivel így sem egyszerű a működés balanszát megtartani, ezt a Kollektív Szerződés előbb megdrágítaná, majd ellehetetlenítené". Hozzátették: az operaház "normál működés mellett sem lenne képes 35 százalékos fizetésemelést kigazdálkodni", mert ez több mint másfél milliárdos kiadás lenne. 

Az Operaház ugyanakkor szeretné, ha átfogó és differenciált béremelést kapnának a dolgozók, ez viszont a fenntartó minisztériumon és a költségvetésen múlik. Az állami intézmény végül megjegyezte, hogy minden további sztrájkfenyegetés veszélybe sodorja a bevételi terveket, amelynek megvalósulása a kollégák érdeke is. Bárány azt mondta a lapnak, ha nem lesz előrelépés, a sztrájkok meg fognak ismétlődni. 

Frissítés: A cikkünk megjelenése után az Opera reagált az eredeti cikkre. Lent közüljük az Opera észrevételeit:

• a cikk állításával szemben a Kollektív Szerződés 2017 nyári felmondása semmilyen konkrét anyagi veszteséggel nem járt a dolgozók számára;
• a cikk sugalmazásával szemben a szombati Carmen-produkciót megelőzően a közönség nem a sztrájknak tapsolt, hanem annak a bejelentésnek, hogy az előadást megtartjuk;
• a cikk sugalmazásával szemben a Carmen első képeit csak férfikar számára írt a zeneszerző, így ott értelemszerűen a női kar nem sztrájkoló művészei még nem tudhattak megjelenni;
• a cikk állításával szemben a Carmen-előadásban zenekari művészek nem sztrájkoltak (mások szerint a tánckar is sztrájkolt, pedig ők sem);
• a cikk sugalmazásával szemben Carmen-előadásunkat és 1800 főnyi esti közönségünket minden alkalommal 280 művész és munkatárs szolgálja ki, közülük mintegy 40-en sztrájkoltak, ítélje meg az Olvasó, milyen gát szakadhatott át;
• a cikk állításával szemben 2018-ban az Opera zenekarának átlagkeresete kb. 5%-kal csökkent, ha a számos utazás napidíját nem számítjuk, ugyanakkor a zenekar havi bruttó átlagkeresete 2011 és 2019 között 58%-kal növekedett;
• a cikk állításával szemben 2018-ban az Opera énekkarának átlagkeresete mintegy 10%-kal csökkent, ha a számos utazás napidíját nem számítjuk, ugyanakkor az énekkar havi bruttó átlagkeresete 2011 és 2017 között 63%-kal növekedett;
• a cikk állításával szemben a 2018. november 30-i rendkívüli társulati ülésen a főigazgató azt jelezte, hogy az október közepi előzetes adatok szerint az énekkar fizetéscsökkenése 20% körül van, ám ez az utolsó negyedévben még javulni fog (javult is), és ez a tár megemelt jutalmat is kapott;
• a cikk sugalmazásával szemben 2018-ban az Opera gyártóműhelyeiben dolgozók fizetése és a balett társulat fizetése nőtt, a vezetőkre fordított kiadás viszont nem, mivel a (felsővezetői) állásból 2 betöltetlen;
• a balett jövedelme azért nőtt, mert a játszóhely-problémák miatt emelkedett azon előadások száma, ahol – árok híján – nem szolgálhatja ki szimfonikus zenekar az előadást, és így nekik nincs módjuk előadáspénzt felvenni;
• a cikk állításával szemben a 2018-as átlagjövedelem az Operában nemhogy nem csökkent 20-25%-kal, de havi átlagban 1.500 Ft-tal nőtt;
• a cikk sugalmazásával szemben az Opera vezetése valóban elfoglaltabb, mint a szakszervezeti vezetők, szombaton érkezett levélben megjelölt hétfői tárgyalási ultimátumot nem áll módjában elfogadni, az intézmény által kért időpontban pedig a Közalkalmazotti Tanács tagjai megjelentek, a szakszervezeti vezetők nem;
• az idézett szakszervezeti vezető állítása, miszerint „az Opera nem fizeti ki az embereket” minden valós alapot nélkülöz.

(Borítókép:  Mónus Márton / Index)