2014-ben nyitották Magyarországon az első stabilitási megtakarítási számlákat, a konstrukció lényege az volt, hogy legalizálni lehessen a szürke-fekete vagyonokat. A szabályok lehetővé tették azt is, hogy a pénzekből továbbra se kelljen adózni, hogyha valaki hajlandó várni 5 évet a felhasználással; ez éppen mostanában jár le a Napi.hu összesítő cikke szerint az első időszakban nyitott smsz-ek esetében, vagyis az első számlatulajdonosok lassan felvehetik a pénzüket közterhek megfizetése nélkül.

A konstrukcióval összesen 2100 számlát nyitottak 2017 januárjáig (a NAV adatai ettől némileg eltérnek), a program végéig, a számlákon 159,8 milliárd forintot helyeztek el. 2014. első negyedévében 74 számlát nyitottak összesen 6,2 milliárd forinttal, ezeknél esedékes az adómentessé válás most. 

Feltételezhetjük, és a lapnak nyilatkozó Erste Befektetési Zrt. is azt mondta, hogy az ügyfelek többsége megvárja az öt év leteltét az adómentesség miatt; ez végül is érthető, hiszen ezek a pénzek többnyire eleve adókerülő tevékenységekből származhattak, miért akarna a tulajdonosuk adót fizetni belőlük?

Az smsz-ek célja hivatalosan az volt, hogy a tisztára mosott pénz ezen a módon visszacsorogjon a magyar gazdaságba. Ugyanakkor az érintett összeg a feketegazdaság méretéhez képest eltörpül. Összesen sem került ugyanis az smsz-ekre a GDP 0,5 százalékának megfelelő összeg sem, míg egyes tanulmányok a GDP 22-25 százalékára becsülik a feketegazdaság méretét. De legalább néhány ezer ember legális módon tisztára moshatta ki tudja milyen módon szerzett vagyonát.