Amilyen időket élünk, még a 2 százalékos éves kamat is elég magasnak tűnik 3 éves időtávban. Vagyis, aki ennyit kap, feltéve persze, ha valóban megkapja, jól jár. Aki viszont ennyit fizet, főleg, ha amúgy elvileg egy szupranacionális intézményről van szó, elég drágán finanszírozza magát. Kötvényt bocsátott ki az IIB Budapesten. Megnéztük a hátteret.
Az IIB, vagyis a Nemzetközi Beruházási Bank talán maga sem hitte volna, hogy annak kapcsán, hogy Moszkvából Budapestre teszi át a székhelyét, mekkora médiafigyelmet kap. Az Index mindvégig követte azt a folyamatot, ahogyan az erősen orosz kötődésű fejlesztési bank megérkezik az unióba, vagy, ahogy maga az IIB is reagált a megjelent cikkekre.
Azt a szélesebb közvélemény csak március végén tudhatta meg, hogy a kellemetlen sajtónyilvánosság alatt az IIB éppen finanszírozni próbálta magát, Budapesten is elindított egy kötvényaukciót.
Valójában már csak az eredmények ismertetésekor lett transzparens a folyamat, amelynek végén a bank magyar intézményi befektetők felé 2,47 millió darab, egyenként 10 ezer forint névértékű forintalapú kötvényt értékesített, vagyis 24,7 milliárd forint összértékben vont be magyar bankoktól, biztosítóktól és befektetési alapkezelőktől finanszírozást. Szerdán már meg is indult a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén a Nemzetközi Beruházási Bank kötvényeivel.
A kibocsátás és a tranzakció során az OTP és az UniCredit volt a két közreműködő, de azt hallottuk, hogy az Allen & Overy végzett jogi feladatokat és a Magyar Nemzeti Bank is jóváhagyta az ilyenkor készítendő prospektust.
Maga az aukció 2019. március 20-án zajlott le, és sikeres volt, mert a minimumként megfogalmazott 15 milliárd forintos kibocsátás helyett végül 24,7 milliárd forint összértékben adtak el a 3 éves futamidejű, vagyis 2022. márciusi lejáratú, évi 2 százalékos fix kamatozással kínált kötvényekból. Pontos adataink nincsenek, de azt hallottuk, hogy a vásárlási ajánlatok átlagos hozama 2 százalék alatt maradt, de a kibocsátó elfogadott pár bázisponttal 2 százalék feletti ajánlatokat.
Ezek a tranzakciók úgy zajlanak, hogy a befektetők megmondják, hogy milyen áron, mennyi papírt hajlandóak venni és a szervezők valahol meghúzzák a határt. Ha egy 2 százalékos fix kamatot kupont) ígérő papírért valaki 100 százalékos árat ígér, akkor az neki valóban 2 százalékot hoz, de ha 99 százalékon is befogadják az ajánlatát, akkor többet, ha csak 101 százalékon tud venni, akkor kevesebbet.
Többekkel tudtunk beszélni, de minden általunk elért érintett arról mesélt, hogy a folyamat során a befektetők pénzügyi befektetésként tekintettek a papírra, vagyis a nagy budapesti találkozón egyáltalán nem került például szóba a sok sajtómegjelenés, pedig ezen az eseményen lehetett kérdezni az IIB menedzsmentjét. A bemutatott prezentációból viszonylag sok adat kiderül, természetesen business-konform tálalásban, itt megtekinthető.
Ez a kamat magas. Vagyis vélhetően aki vett a papírból, jó döntést hozott, maga a bank pedig elég drágán finanszírozza magát. A 2 százalékot önmagában nincs értelme minősíteni, de az ilyen kibocsátásoknál mindig benchmarkot, vagyis valamilyen viszonyhozamot néznek. Mivel forintkötvényről van szó, itt a benchmark a magyar állampapírpiac volt. Az éppen 3 éves kötvénynek nem volt teljesen megfelelő állampapír, így a viszonyítási alapot egy kicsit rövidebb és egy kicsit hosszabb magyar állampapírból kellett kalkulálni, de nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy
az IIB átlagosan 70-80 bázispont körüli felárat fizethetett.
Legalábbis cikkünk írása idején a három éves 2022/C referenciahozam 1,26 százalék csak, igaz tudjuk, hogy nem pont ez volt a viszonyítási alap.
Ha azt nézzük, hogy a magyar szuverén kibocsátók (ÁKK, MFB, Exim) ennél jobb (értsd alacsonyabb) kamattal tudnak kilpni a kötvénypiacra, akkor az amúgy magas hitelminősítésű és szupranacionális szervezetként kezelt bank elég drágán volt kénytelen finanszíroznia magát.
Bár ez a kötvény innen adható-vehető a tőzsdén, sőt, az OTP és az UniCredit még árat is jegyez rá, aligha várható élénk tőzsdei kereskedés,
A kötvény visszafizetését a kibocsátón kívül nem garantálja senki, de egy ilyen szupranacionális intézményben azért eléggé elkötelezettek szoktak lenni a tulajdonos államok, vagyis elég biztonságos befektetésnek tűnik az IIB-kötvény, a bank mögött álló 5 uniós és 4 nem-uniós állam nem fogja elengedni.
Korábban az IIB a bécsi, a prágai és a bukaresti tőkepiacon is szervezett kibocsátást és az ottani tőzsdéken is megjelent. A bank mindenhol azzal a céllal gyűjtött forrást, hogy a futó hitelezési tevékenységét finanszírozza, valamint a drágább hiteleit refinanszírozza.
A Budapesti Értéktőzsde természetesen örömmel üdvözölte az újabb külföldi kötvénykibocsátót, azért újabb, mert tavaly decemberben a Bank of China strukturált kötvényeit vezették be a BÉT-re.