Kiterjedt közvetlen és közvetett hatásai lennének az európai felzárkózó térség exportjára a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnésének- írta pénteken bemutatott tanulmányában az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) .
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni bank közölte: számításai szerint a működési területéhez tartozó gazdaságok exporttermeléséből származó hozzáadott érték 6,8 százalékára lenne hatással, ha az esetleges "kemény brexit" fennakadásokat okozna a brit gazdasághoz fűződő közvetlen és közvetett kereskedelmi kapcsolatokban.
Az EBRD szerint egy ilyen forgatókönyv megvalósulása közvetlenül 32,9 milliárd dollárnyi, közvetve további 6,5 milliárd dollárnyi exportértéket érintene abban a térségben, ahol a bank működik. A bank számításai szerint a 2015-ös Nagy-Britanniába irányuló exporthoz (vagyis az utolsó, brexit-népszavazás előtti évhez) képest
a magyar export 1,3 százalékkal esne vissza, ezzel az egyik legrosszabbul érintett ország lenne a térségben.
Mások is rosszul járnának azért: a lengyel gazdasági teljesítmény 1,2 százaléka, a litván gazdasági termelés összértékének 1,3 százaléka lenne kitéve e negatív hatásoknak. Horvátország és Románia esetében ugyanakkor kisebb, 0,5, illetve 0,7 százalékos kitettséget jelentene a kemény Brexit
A közép-kelet-európai, így a magyar gazdaságra abból a szempontból is rossz hatással lenne a megállapodás nélküli brit kilépés, hogy ezeknek az országoknak az exportjában sok olyan elem van, amelyet Nagy-Britanniából importálnak. Magyarország esetében ez 1,2 milliárd dollár volt 2015-ben, vagyis ennyi olyan áru volt, amelyek importáltunk, hogy aztán más áruk részeként tovább exportáljunk. Ez az import tartalom várhatóan kiesne vagy jelentősen drágulna, emelve a magyar export termékek árát és ezzel rontva azok versenyképességét. Ez az import tartalom dollárban kifejezve Magyarország mellett Lengyelországban (2,1 milliárd dollár) és Törökországban (1,1 milliárd dollár) volt a legnagyobb az EBRD által vizsgált országokban.
Más elemzőműhelyek eltérő számítási módszerekkel készült tanulmányai is azt mutatják, hogy korlátozott mértékben ugyan, de mind a rendezett, mind a rendezetlen Brexit érintené a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait, a várhatóan jelentős brit növekedési veszteségek áthúzódó hatásaként.
A London School of Economics gazdaságkutató intézete (Centre for Economic Performance, CEP), a King's College London egyetem és az Institute for Fiscal Studies (IFS) pénzügyi kutatóműhely különböző forgatókönyveket modellező legutóbbi elemzése arra jutott, hogy rendezett körülmények között végbemenő Brexit esetén az egy főre számolt brit hazai össztermék (GDP) értéke a következő évtizedben 1,9 százalék és 5,5 százalék közötti mértékben marad el attól a szinttől, amelyet a brit gazdaság ebben az időtávlatban elérhetne, ha Nagy-Britannia az EU tagja maradna.
A három intézmény közös tanulmánya szerint a számítások azt mutatják, hogy ha nem lép életbe a Brexit feltételrendszeréről kidolgozott megállapodás, a fejenkénti brit hazai össztermék a vizsgált 2020-2030-as időszak végére 3,5-8,7 százalékkal lenne alacsonyabb a további brit EU-tagság esetén addigra elérhető értéknél.
A tanulmány szerint az ebből levezetett számítások alapján a magyar gazdaságban a rendezett Brexit a 2030-ig terjedő tíz évben hozzávetőleg 0,25 százalékos, a megállapodás nélküli brit kilépés nem egészen 0,5 százalékos halmozott GDP-veszteséget okozna ahhoz a szinthez képest, amelyet Magyarország további brit EU-tagság esetén a vizsgált időszak végére elérhetne.