Nem bírságolta meg Kasza Tibor cégét, a GoldenEye Kreatív Kft.-t, amiért anélkül tett közzé Facebookon a Magyar Telekom által szponzorált posztokat, hogy ezt jelezte volna – derül ki a GVH közleményéből.

A Gazdasági Versenyhivatal azért kezdett vizsgálódni, mert a magyar celebek nagyon sok sponzorált tartalmat, köztük sok bújtatott reklámot posztolnak a Facebook, Instagram és egyéb oldalaikon, a hatóság ezért rendet akar vágni a magyar celebek között.

Az előírt kötelezettségvállalások keretében a felek többek között oktatási célú előadásokat tartottak, figyelemfelhívó posztokat illetve kisfilmet tettek közzé közösségi profiloldalukon, módosították szerződéses feltételeiket, és partnereiket is tájékoztatták a GVH által megfogalmazott elvárásokról. A kötelezettségvállalás része volt továbbá, hogy Kasza Tibor a továbbiakban hangsúlyosan, egyértelmű szóhasználattal jeleníti meg közösségi oldalán, ha egy posztért ellentételezést kap.

A GVH 2016 végén indított eljárást három, kiemelkedő számú követővel rendelkező véleményvezér közösségi médiatevékenységének vizsgálatára. Mindhárom eljárás kötelezettségvállalás elfogadásával zárult 2017-ben, amelynek fő célja volt, hogy az érintett piac szereplői – büntetés nélkül – iránymutatást kapjanak az elvárásokról és kötelezettségekről a közösségi médiában folytatott reklámozással kapcsolatosan. Az elvárások lényege, hogy a véleményvezér egyértelműen, közérthetően és jól észlelhetően hozza a követők tudomására, ha a posztot ellenszolgáltatásért (pénzért, próbatermékért, egyéb kedvezményért stb.) tette közzé. Lényeges továbbá, hogy a reklám megjelölésének elmaradásáért egyaránt felelősséggel tartozik a poszt közzétevője és a termék értékesítője, így mindkét oldal érdekelt a jogszerűen történő kommunikációban.

A fenti döntésekkel egyidejűleg a Hivatal GVH#Megfeleles#Velemenyvezer címen útmutatót bocsátott ki – szintén azzal a céllal, hogy tájékoztatást nyújtson az érintett piaci szereplőknek.

A fenti kötelezettségvállalás céljainak megvalósulása azonban nem jelenti azt, hogy minden piaci szereplő követi az iránymutatásokat, vagy hogy a fogyasztói tudatosság erősödése indokolatlanná tenné az esetleges későbbi beavatkozásokat (feltételezhetően akár bírságokat is).

Továbbá – bár az első eljárások ezen a piacon kötelezettségvállalások elfogadásával zárultak – nem feltétlenül várható ugyanez hasonló tárgyú, később lefolytatandó eljárásokban. Az iránymutató döntéseket és tájékoztató háttéranyagot figyelmen kívül hagyó gyakorlatok ugyanis szigorúbb fellépést is indokolttá tehetnek.