2014 és 2017 között a magyar társadalom felső 1 és felső 10 százaléka vagyonosodott a leggyorsabban, de minden társadalmi réteg vagyonosabb lett, még ha a legszegényebbek esetében ez csak az adósság csökkenését jelentette is. Az KSH és az MNB közös kutatásából az is kiderült, hogy mennyi volt egy magyar háztartás átlagos vagyona, és már azt is tudjuk, hogy az idősek és az alföldiek gazdagodtak a leginkább.
2017-ben Magyarországon a felső 50 százalék birtokolta az összes nettó vagyon 91 százalékát, az alsó 50 százalékra az összes vagyon 9 százaléka jutott. Egy család átlagos nettó vagyona 27 millió forint, a medián értéke pedig 12 millió forint volt - többek között ezek is kiderültek a Magyar Nemzeti Bank friss vagyonfelméréséből, amit a Központi Statisztikai Hivatal készített el.
Erről kedden részben már beszámoltuk, de mivel a felmérés tele van érdekes részletekkel a magyarok vagyoni helyzetéről, ebben a cikkben kicsit részletesebben összeszedtük ezeket. Mielőtt rátérnénk arra, hogy miből áll össze a magyarok vagyona a felmérés módszertana alapján, megmutatjuk, hogy hogyan változott a gazdagabb és szegényebb magyarok vagyoni helyzete a 2014 és 2017 között.
Ebben az időszakban az áremelkedés nagyjából 5 százalék volt, miközben az egy háztartásra jutó nettó vagyon 48 százalékkal lett nagyobb, és a kutatásból az is kiderül, hogy
ha vagyon alapján felosztjuk a háztartásokat tizedekre, akkor a legszegényebbtől a leggazdagabbig az látszik, hogy valamennyit javult a vagyoni helyzet.
Ennek a fő oka, hogy drágultak az ingatlanok, de a pénzügyi vagyon is nőtt (29 százalékkal), miközben az adósság csökkent (12 százalékkal, miközben persze még mindig vannak olyanok, akik súlyosan el vannak adósodva).
Az alábbi ábrán az látszik, hogy a vagyon eloszlása hogyan változott:
A vagyon növekedése szempontjából tehát a felső egy és a felső tíz százalék járt a legjobban, az ő vagyonuk 56 és 53 százalékkal nőtt ebben az időszakban, ugyanakkor az alsó 50 százalék sem járt rosszul, összesen 48 százalékkal lett gazdagabb az ide tartózó nagyjából 2 millió háztartás (Magyarországon 2017-ben körülbelül 4 millió háztartás volt, így egy vagyoni tizedbe körülbelül 400 ezer háztartás került a felmérésben.)
A "Miből élünk?" az Európai Központi Bank által koordinált háztartási vagyonfelmérés (Household Finance and Consumption Survey – HFCS) része. A felvétel célja, hogy az Európai Unió tagállamaiban összehasonlítható, részletes adatok álljanak rendelkezésre a háztartások vagyonáról, annak jellemzőiről, eloszlásáról, az ezeket befolyásoló jövedelmi, fogyasztási és egyéb körülményekről. A felmérés 2011-ben indult és 3 évente ismétlik meg az adatfelvételt. Magyarországon a felmérést az MNB koordinálja, az adatfelvételt és az adatok feldolgozását a Központi Statisztikai Hivatal hajtja végre. A 2017-es magyarországi felmérés során a körülbelül 4 millió hazai háztartás közül a kérdezőbiztosok 15 ezer háztartást kerestek föl, és a felkeresett háztartások közül majdnem 6 ezer válaszolt önkéntes alapon a kérdésekre.
A bruttó vagyon alapvetően a háztartások ingatlanjaiból és értéktárgyaiból áll össze, amibe a magáncélra használt járművek és a tartós fogyasztási cikkek nem számítanak bele (bár a kutatásban ezeknek az értékére is rákérdeztek, de erre még visszatérünk). Szintén idetartoznak még a vállalkozások termelőeszközei, a gépek, a céges járművek és az egyéb céges vagyon.
A harmadik kategória pedig a pénzügyi vagyon, ide tartozik a készpénz, amiről gyakorlatilag mindenki azt mondta, hogy rendelkezik vele, de ide tartoznak a részvények, részedések, betétek, kötvények, kölcsönök és egyéb követelések is.
Emellett a tartozásokra is rákérdeztek, ide főleg bankhitelek tartoznak, de a munkáltatóktól és más háztartásoktól felvett hiteleket, az adótartozást vagy a közüzemi tartozást is ebben a kategóriában számolták el. A bruttó vagyon és a tartozások különbsége adja ki a nettó vagyont.
Az egy háztartásra jutó nettó vagyon nagysága (az átlagérték) 27 millió forint, a medián érték 12 millió forint volt 2017 végén. A felmérés talán egyik legérdekesebb része, hogy vagyoni tizedenként is megmérték, hogy mekkora az egyes tizedekbe tartozó háztartások vagyona. Ráadásul erre két mutatószám alapján is közöltek adatot, így az átlag mellett - amit olvasói levelek és kommentek alapján az Index olvasói nem szeretnek annyira - azt is tudjuk, hogy mekkora az egyes vagyoni tizedek mediánja.
A medián a középső érték, a nettó vagyon szerint sorba rendezett csoport középső elemének értéke. Ezt úgy kell tehát elképzelni, hogy ha az adott vagyoni tized nagyjából 400 ezer háztartását sorba állítanánk a vagyon nagysága alapján, és megkérdeznénk a középsőtől, hogy mekkora a vagyona, pont a mediánt kapnánk. Ez a mutatószám azért jó, mert a szélsőértékek nem torzítják úgy, ahogy az átlagot, tehát ha nagyon sok szegény és kevés gazdag van, jobban közelít a medián a szegények vagyonához, mint az átlag.
Ha tehát a magyar lakosságot vagyon alapján tíz egyenlő részre osztjuk, és megnézzük, hogy 2014-ben és 2017-ben mennyi volt az egyes csoportokba tartozók nettó vagyona, akkor az alábbi ábrát kapjuk. Ha átlagot nézünk, akkor 2017-ben 153 millió körüli vagyonnal már a felső 10 százalékba lehetett kerülni. Szórás ismeretének hiányában nem tudjuk, hogy az alsó határok hol voltak az egyes tizedeknél, de azt biztos nem túlzás mondani, hogy akinek volt egy nagyobb budapesti lakása, az már a felső húsz százalékba tartozott.
Függetlenül attól, hogy mediánt vagy átlagot nézünk, 2014 és 2017 között a háztartások vagyona minden tizedben nőtt, az átlag alapján legnagyobb mértékben a leggazdagabb tized vagyonosodott az elmúlt három évben, de a legalsó tized átlagos adóssága (ez az ábrán negatív vagyonként jelenik meg) is jelentősen csökkent.
A felmérés készítése során megkérdezték a háztartásoktól, hogy van-e ingatlanjuk, autójuk, illetve, hogy ha van pénzügyi vagyonuk, akkor miben tartják a pénzüket.
A felmérés adatai megerősítik amit eddig is tudni lehetett, tehát hogy Magyarországon a lakástulajdonlás a domináns a bérléssel szemben, az öt leggazdagabb tizedben 90 százalék felett volt az olyan háztartások aránya, amik arról számoltak be, hogy van saját ingatlanjuk, és csak a két legszegényebb tizedben volt az arány kisebb az átlagnál (28 és 63 százalék, az átlag 84 százalék). Több ingatlanja viszont csak a leggazdagabbaknak van, ez a felső decilisekben jellemző.
És bár a vagyonba ezt nem számították bele, a felmérésből az is kiderült, hogy a magyar háztartások nagyjából fele rendelkezik autóval, és még a legszegényebbek körében is 30 százalék azokban az aránya, akik arról számoltak be, hogy van kocsijuk.
Arra is rákérdeztek, hogy a háztartások vettek-e 2017-ben autót, tartós cikket, és hogy voltak-e nyaralni. Ebből szintén az derül ki, hogy fontos a magyaroknak az autójuk,
szinte vagyoni háttértől függetlenül hasonló arányban vásároltak autót a magyarok 2017-ben,
miközben például az alsó tizedből csak a háztartások negyede volt nyaralni (miközben ez arány a leggazdagabb tizedben 77 százalék volt).
A pénzügyi eszközök szempontjából elég magától értetődőek a különbségek: állampapírja, kötvénye, részvénye leginkább a felső húsz százaléknak van, az ingatlanhitelek és egyéb hitelek viszont már sokkal egyenlőbben oszlanak meg a vagyoni tizedek között. Viszont szembetűnő, hogy az alsó harminc százalék jobban el van adósodva, mint a felső hét tized: itt minden bizonnyal a devizahitelezés utóélete látszik.
A háztartások fő jövedelemforrása a munkabér, a nyugdíj és a szociális juttatások voltak. Az alábbi ábrán látszik az az elég magától értetődő összefüggés, hogy minél gazdagabb valaki, annál nagyobb arányban számol be arról, hogy van vállalkozói jövedelme, vagy hogy kap osztalékot.
Ami viszont egyáltalán nem magától értetődő, hogy
a leggazdagabb tizedben egy százalék híján annyian számoltak be arról, hogy kapnak szociális jutattásokat mint a legszegényebb tizedben (43 és 44 százalék).
Az, hogy a magyar szociálpolitika a gazdagokat segíti, persze nem újdonság, a Fidesz azonban ebben még magasabb sebességre is kapcsolt 2010 óta.
2017 végén az egy háztartásra eső nettó vagyon medián és átlag alapján is Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, ami nem is akkora meglepetés, ahogy az sem, hogy Nyugat-Dunántúlon haladta még meg az átlag és a medián az országos értéket. Annak viszont érdemes lenne majd még utána járni, hogy mi lehet annak az oka, hogy 2014 és 2017 között az egy háztartásra eső nettó vagyon a legnagyobb mértékében Közép-Magyarország mellett az Alföldön nőtt.
Az ábrán lapozgatva láthatjuk, hogy az egyébként is gazdag Közép-Magyarországon 14-ről 20 millióra nőtt az egy háztartásra eső medián vagyon, miközben Dél-Alföldön 6,5-ről 10 millióra, az Észak-Alföldön pedig 5,3-ról 8,7 millióra. Észak-Magyarországon közben alig nőtt valamit a háztartások vagyona.
Ha pedig korcsoportok szerint nézzük a változást, azt látjuk, hogy a 66-75 évesek korcsoportja gazdagodott a legnagyobb mértékben. És bár a 36 éven aluliak vagyona is nőtt, ez a korcsoport járt a legkevésbé jól.
Egy olyan háztartásnak, ahol 2017-ben a főkereső 36 éven aluli volt, 16,2 millió forint volt az átlagos vagyona, medián alapján pedig 5,8 millió forintos vagyonnal rendelkezett. Ez kevesebb mint fele volt a leggazdagabb, 46-55 éves korcsoport vagyonának, függetlenül attól, hogy mediánt vagy átlagot nézünk.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)