Márciusban elindult az NHB végelszámolása, a csődbe ment bankban több tízmilliárd forintnyi ügyfélvagyon ragadt bent. A tudomásunkra jutott, hogy az MNB-engedély visszavonása előtt a felügyelet egyik munkatársa szólt egy ismerősének, hogy vegye ki gyorsan a pénzét a bankból. Az ügyben feljelentés is történt, de a rendőrség nem látta indokoltnak, hogy nyomozást indítson.
Több hónapos haláltusa után tavasszal a jegybank véget vetett Szemerey Tamás bankja, az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. (NHB) pályafutásának. Matolcsy György unokatestvérének pénzintézetének likviditási problémáiról a pénzügyi felügyeletet is ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) korlátozó intézkedései nyomán már tavaly év vége óta lehetett tudni, de az utolsó szót csak március 14-én mondta ki az ügyében a felügyelet.
Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 3,9 milliárd forint összegben kártalanította a 756 betétest, de így is bent ragadt összesen 19,2 milliárd forint a bedőlt bankban. Ez az összeg 9 magánszemélyhez és 49 vállalati betéteshez tartozott, vagyis több tucat ügyfél bukhat jókora összeget az NHB összeomlásán, nem beszélve a piaci alapon működő versenytársakról, akik az OBA-t finanszírozzák, és a közvetve érintett adófizetőkről.
Az MNB által elrendelt kifizetési korlátozás az NHB esetében december 18-ától élt, és azzal járt, hogy az ügyfelek 30 napon belül maximum 7 millió forintot vehettek ki a bankból. A határozatot kétszer meghosszabbították ugyanezekkel a feltételekkel, vagyis ha valakinek sok pénze volt bent, az összesen 21 millió forint értékben vehetett ki belőle az első rendelkezéstől az engedély visszavonásáig. Illetve ott voltak még azok az ügyfelek is, akik befektetési szolgáltatást vettek igénybe a banktól, vagyis az NHB bróker üzletágához tartoztak, rájuk nem vonatkozott ilyen típusú korlátozás, a csőd bekövetkeztéig kivehették az eszközeiket.
Az OBA fejenként 100 ezer euró, azaz 31,4 millió forintig kártalanít, mint a fenti számok mutatják, ez az ügyfelek túlnyomó többségének azt jelenti, hogy minden pénzét visszakapja. De maga a kártalanítás folyamata mindenképpen bürokratikus nyűgöt jelent, és azzal jár, hogy az ember még sokáig nem juthat hozzá a vagyonelemeihez. Ezért még ha valakinek a kártalanítási összeghatárnál kevesebb pénze is volt a bankban, akkor is jól jöhetett neki egy biztos infó arról, hogy nincs tovább: hiába a személyes kapcsolatok és a NER-es hátszél, az MNB végül visszavonja az NHB engedélyét, és végelszámolást rendel el.
Csakhogy ilyesmit kiszivárogtatni bűncselekmény, bennfentes információval való visszaélésnek hívják, és ha hivatalos személyként követik el, 5 év szabadságvesztéssel büntethető. Éppen ezért különös, hogy egy birtokunkba jutott feljelentés és annak elutasítása szerint
a rendőrség nem tartotta kivizsgálásra érdemesnek, hogy az MNB piacfelügyeletének egyik munkatársa az NHB végelszámolásának elrendelése előtt tájékoztatta egy ismerősét, hogy ha van eszköze a bankban, azonnal vegye ki.
Néhány hete egy olvasónk jelentkezett azzal, hogy egy, a felügyeletnél dolgozó ismerőse március 14-én (vagyis a végelszámolásról szóló MNB-határozat napján) délelőtt a következő üzenetet küldte neki Viberen:
Ha van valamid az NHB-ban vedd ki most! Azonnal!
Olvasónk nem tartott pénzt Szemerey bankjában, mint mondta, a felügyelet munkatársa azért gondolhatta, hogy igen, mert korábban munkaügyben járt a banknál. Ugyanakkor mint írta,
felháborítónak tartom, hiszen az ő feladatuk, mint közfeladatot ellátó, ellenőrzési és felügyeleti szerv, többek között az ilyen esetek megakadályozása lenne! Az érintett személlyel már régóta nem vagyok jó viszonyban, akkor mit küldhet vajon azoknak, akikkel jóban van?
Amellett, hogy minket megkeresett, olvasónk a rendőrségnél is feljelentést tett az eset miatt. A BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály nyomozói április 3-án hallgatták meg személyesen, ekkor a rendelkezésére álló bizonyítékokat (a chatelésről készült képernyőfotókat, amelyeken látszik a dátum és az időpont) is bemutatta. Mi ezután érdeklődtünk az MNB-nél, tudnak-e arról, hogy valaki a felügyelettől bennfentes információt adott ki az NHB-ról, illetve a rendőrség sajtóosztályán is, indul-e nyomozás.
A jegybank sajtóosztálya közölte, hogy
Az MNB semmilyen információval nem rendelkezik a feltett kérdések kapcsán. Amennyiben ilyen információ jutna a jegybank tudomására, az MNB természetesen haladéktalanul kivizsgálná az ügyet.
A rendőrség pedig furcsa módon többször is azt válaszolta, hogy az üggyel kapcsolatban feljelentés-kiegészítést rendeltek el, ez van folyamatban. Közben kapcsolatban voltunk a feljelentést tevő olvasónkkal is, neki csak egyszer jeleztek vissza: miután első körben emailben jelezte, hogy feljelentést szeretne tenni, kiegészítésképpen behívták személyesen is vallomást tenni, de mint írtuk, ez a beszélgetés már megtörtént április 3-án, mi pedig 12-én érdeklődtünk először a BRFK-nál.
Az érthetetlen halogatásra végül azzal tett pontot a rendőrség, hogy április 30-án - vagyis 27 nappal a személyes meghallgatás után - elutasította a feljelentést, ezt a BRFK megerősítette az Indexnek. Az elutasításról szóló dokumentumban a feljelentést tevő olvasónk tájékoztatása szerint két dologgal indokolták, hogy nem bűncselekmény az NHB-ra vonatkozó Viber-üzenet:
Olvasónk nem ért egyet az indoklással, ezért úgy határozott, panaszt nyújt be a rendőrségen, amelyben leírja, hogy szerinte miért irrelevánsak az elutasítás okai. Egyrészt a felügyeleti munkatárs abban a tudatban adott ki információt, hogy neki van pénze az NHB-ban (tehát a szándék felől nem lehet kérdés), ráadásul onnantól kezdve, hogy az információ kikerült, olvasónk bármit kezdhetett volna vele, eljuttathatta volna például olyanokhoz, akiket tényleg érint.
Másrészt attól függetlenül, hogy hónapok óta lehetett tudni arról, hogy bajban van az NHB, egy bankcsőd bejelentésének egyetlen hivatalos módja van, az pedig az MNB-határozat. "Hírportálok találgatásaira senki nem alapozhat komoly pénzpiaci döntéseket" - írta. Ezt már mi tesszük hozzá, de különösen igaz lehet ez egy olyan pénzintézet esetében, amely komoly NER-hátszéllel rendelkezik, és a valódi piaci szereplőknek soha nem tűnt életképesnek, de az állam ilyen-olyan segítségekkel (pl. az MNB-alapítványok többmilliárdos betéteivel) mégis éveken keresztül életben tartotta.
Apropó MNB-alapítványok: ők 2018. elején még 4 milliárd forint körüli összegben parkoltattak pénzt az NHB-nál, de az első jegybanki korlátozás után az Mfor kérdésére azt írták, már csak az OBA betétbiztosítási összeghatár környéki betétük van a bankban (3 alapítvánnyal számolva ez 100 millió forint körüli összeg lehetett). Az alapítványok ezzel kapcsolatban azt közölték, hogy az alacsony kamatok miatt nem igazán kifizetődő bankbetétben tartani a szabadon lévő pénzeket, ezért röviddel azután, hogy tavaly szeptemberben lejárt az államkötvényeik utolsó csomagja, a pénzt befektették.
Nem volt ilyen szerencsés viszont az állami Széchenyi Tőkealap-kezelő, amelynek 7 milliárd forintja ragadt a bankban, és a kormányközeli Valton Security, aminek állítólag szintén több milliárdja.
Figyelemreméltó esemény volt viszont, hogy Matolcsy Ádámnak, a jegybankelnök fiának bútorgyártó cége az NHB likviditási gondjaival kapcsolatos első határozat előtt néhány nappal új számlát nyitott a Gránit Banknál, holott korábban volt már 3 számlája az NHB-ban. A Balaton Bútor Belsőépítészeti, Bútorgyártó és Kereskedelmi Tanácsadó Kft. azzal magyarázta a lépést, hogy szükségük volt egy újabb számlára és a piaci felmérés után a Gránit Banktól kaptak a legkedvezőbb ajánlatot. Az értelemszerűen nem publikus, zajlott-e bármilyen pénzmozgás ezek között a számlák között akkoriban, ugyanakkor a családi kapcsolatok miatt nyilván indultak találgatások arról, hogy a Gránit bankos számlának lehet-e köze az MNB-határozathoz.
Mivel a szivárogtatásról szóló korábbi kérdésünkre az MNB azt írta, ha tudomásuk lenne ilyenről, kivizsgálnák, a feljelentés elutasítása után újra írtunk a jegybanknak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az elutasítástól függetlenül a rendőrség szólt-e vajon nekik, hogy legalább saját hatáskörben vizsgálhassák az esetet. A jegybank kérdésünkre közölte, nem kaptak ilyen értesítést.