A GDP növekedése az első negyedévében 5,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, derül ki a KSH második becsléséből adataiból.

A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások, az ipar és az építőipar. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 5,2, az előző negyedévhez viszonyítva 1,5 százalékkal nőtt.

Az ipar teljesítménye 5,9, ezen belül a feldolgozóiparé 5,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a közútijármű-gyártás és a villamos berendezés gyártása járult hozzá a legnagyobb mértékben az ipar növekedéséhez.

ezen belül minden ágazatban erőteljes növekedés történt. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 2,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

• A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,8 százalékkal nőtt, a legnagyobb bővülést a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (6,7 százalék) érte el.
• A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 6,5–6,5 százalékkal emelkedett.
• A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,0 százalékkal nőtt.
• A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,2 százalékkal csökkent.

A bruttó hazai termék 2019. I. negyedévi, 5,3 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,1, az ipar 1,3, az építőipar 1,2 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, valamint a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (0,6–0,6 százalékpont) hozzájárulása volt a legjelentősebb.

Fogyasztás

A háztartások tényleges fogyasztása 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,2 százalékkal bővült. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az átlagot meghaladó mértékben növekedett:

• a tartós termékekre (pl. személygépjármű, bútor, nagyobb elektromos fogyasztási cikkek)– 16 százalék,
• a féltartós termékekre (pl. ruházat, kisebb gépek, járműalkatrész) – 8,6 százalék,
• valamint a szolgáltatásokra – 5,5 százalék – fordított fogyasztási kiadások volumene,
• ugyanakkor a nem tartós termékek (pl. élelmiszerek, szeszes italok, dohányáru, közmű szolgáltatások, gyógyszerek) esetében átlag alatti volt az emelkedés, csak  2,5 százalék.
• A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,2, a közösségi fogyasztásé 2,1 százalékkal lett nagyobb.
• A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 9,6 százalékkal bővült.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,4 százalékkal emelkedett.

A Portfolio megjegyzi: meglepő, hogy bár a belföldi felhasználás meghaladta a GDP-növekedést, nem az importtöbblet, hanem a készletállomány felélése volt a jellemző. Tehát a megelőző negyedévekben termelt vagy importált készletek kerültek beruházásra vagy fogyasztásra. 

A bruttó állóeszközfelhalmozás továbbra is jelentősen növekedett, az I. negyedévben 23 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké nőtt, előbbi nagyobb ütemben. A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágakban (feldolgozóipar, szállítás, raktározás és ingatlanügyletek) emelkedett a beruházási volumen. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 5,7 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 4,3 százalékkal nagyobb lett.