Az Amerikai Egyesült Államok és India, vagy ahogy ők mondják a világ két legnagyobb demokráciája jó barátok. de ez nem akadályozza meg Donald Trumpot abban, hogy Kína mellett egyre inkább Indiát vegye célba a harcias üzeneteivel és a kereskedelmi intézkedéseivel.
Donald Trump amerikai és Narendra Modi indiai államfő eléggé hasonló karakterek, intenzíven igyekeznek védeni a nemzeti érdekeket és nagyon fontosnak tartják a gazdasági lépéseket. Ebből fakadóan lehetett arra számítani, hogy előbb-utóbb összeakasztják a bajszukat.
Eddig azért egymással eléggé jóban voltak,például kiemelt katonai szövetségesek is, ugyanakkor újabban Trump kereskedelmi háborúja és szankciós politikája, vagyis mindenféle Kína, Oroszország és Irán ellen folytatott keresztes hadjárata Indiáig is elért, például az alumínium- és acélvámok bevezetése, az iráni olajvásárlások, vagy az orosz fegyvervásárlások rosszallása is mind-mind fájtak Indiának.
Személyesen India először akkor került Donald Trump célkeresztjébe, amikor az elnök márciusban kijelentette, hogy a GPS nevű preferencia rendszer nem indokolt. Ez évente közel 6 milliárd dollárnyi indiai termék vámmentes bevezetését tette lehetővé, és mivel India ezt nem viszonozta, sőt protekcionista intézkedésekkel védte a mezőgazdaságát, élelmiszeriparát, Trump bedühödött.
Észrevette, hogy India kereskedelmi többlete 27 milliárd dollár az Egyesült Államokkal szemben, és azt kezdte szorgalmazni, hogy a hetvenes évektől a fejlődő országoknak nyújtott vámkedvezményt, visszavonja. Valójában 2019 május végén még mindig nem történt meg a visszavonás, talán azért nem, mert miközben korábban úgy tűnt, hogy van esélye a Kínával történő megegyezésre, most mégis erősödik az a konfliktus.
Az állóvizet most azt kavarta fel, hogy a két ország kölcsönösen kellemetlenkedni kezdett a másikkal és az Egyesült Államok immár nyíltan deklarálta, hogy az Indiával szembeni kereskedelmi deficit eltüntetése a célja. Trump lépései elsősorban politikailag fontosak, gazdaságilag nem annyira lényegesek, mint a Kína elleni akciók, de a sok kellemetlen üzenet az erős katonai szövetséges felé immár állandó témája lett Trumpnak-.
Az indiai gazdaság kicsit a Huawei-effektust érezheti, hiszen a nyersanyagok mellett egyre inkább mobiltelefonos és autóipari alkatrészeket is szállított az Egyesült Államoknak, de utóbbi több ízben is azon országok között azonosították Indiát, amelyek nem védik megfelelően a szellemi tulajdont.
Az indiai válaszlépések között szerepelt az amerikai tulajdonú online kereskedőházak megregulázása, illetve az a jogszabály, amely előírta a multinacionális vállalatok számára bizonyos adatok helyi kezelését és tárolását, ami növeli az érintett amerikai vállalatok működési költségeit.
Indiában attól is félnek, hogy az egyre erősebb, de legalábbis fennmaradó, Iránnal és Oroszországgal szembeni amerikai szankciók komoly nehézségeket okoznak Delhinek. Az Egyesült Államok belengette, hogy bünteti azon harmadik országokat, amelyek üzleti tevékenységet folytatnak a két nemzettel. Csakhogy India hadiipara nagymértékben függ az orosz beszerzésektől, az energiaellátás pedig az Iránból származó olajimporttól.