A jegybank új alelnöke, Patai Mihály a Világgazdaságnak nyilatkozva azt mondta, mindenképpen ki kellene vezetni a tranzakciós illetéket. 

Ugyanakkor lap csütörtöki számában megjelent interjúban Patai arról is beszélt, hogy ez nem lesz gyors folyamat, bár szerencsére szakmai egyetértés van a kérdésben, mivel a magas készpénzállomány csökkentéséhez és az elektronikus fizetés elterjesztéséhez erre mindenképp szükség lenne. 

Patai egybanki alelnökként legfontosabb feladatának a nemzetközi kapcsolatok építését tartja, szerinte ezért egyébként már az MNB bezáró külföldi irodahálózata is sokat tett, "megteremtette azt a kapcsolatrendszert, amelyet mostantól kezdve itthonról is tud hasznosítani". 

Patai Mihály szerint az Európai Unió átlagánál 50-70 százalékkal magasabb magyar készpénzállomány súlyos gond, a mindennapi forgalomban ennek csak a negyede, harmada vesz részt, vagyis nagyarányú tartalékként jelentkezik. Emellett a bankszektor hitel-betét mutatója 80 százalék alatt van, vagyis az emberek bankbetétben tartják a pénzüket annak ellenére, hogy nem a bankok nem adnak rá jó kamatot.

Ő egyébként a Budapesti Értéktőzsde új elnökeként bízik abban, hogy a lakossági pénzek idővel utat találnak a tőzsdére, mint ahogy Németországban történt az 1990-es években, ehhez azonban szükség lenne szemléletváltozásra is. Pataiék komoly reményeket fűznek új cégek (köztük államiak) tőzsdére lépéséhez, valamint a Növekedési kötvényprogramhoz, amelynek a papírjai szintén be lesznek vezetve a BÉT-re, ezek is segíthetnek a lakosságot egy egészségesebb megtakarítási mix felé terelni.