Az EU átlag fölött nő Magyarországon a GDP, de a magyarok még így is sokkal kevesebb fogyaszt egy átlagos magyar háztartás, mint mondjuk egy német, osztrák vagy cseh. Persze ezt nehéz összehasonlítani, mondhatnánk, mert jóval többet keresnek ott az emberek. Az Eurostatnak azonban van egy remek mutatója, hogy összehasonlíthatóvá tegye a háztartások fogyasztását az unióban, eszerint pedig Magyarország az EU sereghajtói közé tartozik. 

Ez a mutató a a tényleges egyéni fogyasztás (actual individual consumption, AIC), ami vásárlóerő-paritáson hasonlítja össze az egyes tagállamok polgárainak fogyasztását, vagyis hogy mennyi árut és szolgáltatást vásárolnak. Az Eurostat első becslése szerint

Ez enyhe javulást jelent a 2017-es számokhoz képest, akkor az uniós átlag 62 százalékát tette ki a magyar háztartások tényleges fogyasztása. Akkor ezzel csak Bulgáriát előzte meg Magyarország, a mostani rangsor szerint Bulgáriát és Horvátországot megelőzve hátulról a harmadikak vagyunk ebben. A régiós országokban a tényleges fogyasztás ennél jóval közelebb van az uniós átlaghoz, Romániában annak 70 százalékát teszi ki, Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban pedig jóval 70 százalék fölött van. 

 Az Eurostat egy másik mértékkel, az egy főre jutó GDP-vel is méri a jólétet, ebben Magyarország hátulról az ötödik, az egy főre eső magyar GDP az uniós átlag 70 százaléka (2017-ben a 68 százaléka volt). Ezzel megelőzzük Görögországot (68 százalék),  Romániát (64 százalék), Horvátországot (63 százalék) és Bulgáriát (50 százalék). Az Eurostat szerint viszont a nemzetközi összehasonlításra alkalmasabb az AIC mutató. Igaz, ez a mutató nem jövedelmet, hanem fogyasztást mér, így például ha egy országban hitelből fogyasztanak sokan saját megtermelt jövedelem helyett, azt is méri a mutató.