Megjelent a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése. Ez az a papír, amiben a jegybank megjósolja, hogyan alakulnak a magyar gazdaság kilátásai, mire lehet számítani. Öt pontban szedtük össze a leglényegesebb állításokat.
Mivel az MNB kiváló marketingérzékkel már zombikkal is foglalkozik a dokumentumban, és valószínűleg a cikk olvasóinak a nagy része is a zombik miatt kattintott, először ezt fejtenénk ki.
Szóval, zombivállalkozásoknak azokat a cégeket nevezi az inflációs jelentés, amik nem tudják törleszteni adósságaikat és/vagy képtelenek a gazdaságos működésre, de még nem szűntek meg. "Azokat a vállalatokat tekinthetjük zombi cégeknek, amelyek legalább 10 évesek és legalább 3 éven keresztül nem realizáltak árbevételt, illetve még azokat a vállalatokat is ide sorolhatjuk, amelyeknek a saját tőkéje három éven keresztül kisebb vagy egyenlő, mint nulla" – írja az MNB. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján az utóbbi, tágabb definíciót használva
56,2 ezer zombi van a magyar vállalkozások között, összesen 148,2 ezer foglalkoztatottal.
De szűkebb definícióval is 31,4 ezer zombi cég van, 66 ezer dolgozóval. Az MNB szerint ezek az emberek olyan tartalékai a munkaerőpiacnak, akik, ha felszabadulnak, akkor enyhíthetik a munkaerőhiányt. Ez valóban komoly tartalék, a szűkebb definícióval számolt 66 ezres állomány is képes lenne betölteni a jelenleg üresen lévő állásokat, ugyanis a KSH adatai szerint 2017-ben 51,6 ezer ilyen munkahely volt. A kérdés csak az, hogy mikor szabadulhat fel ez a kapacitás.
Mindenki tudja, hogy az élőholtak baromira szívós lények, simán eléldegélnek ameddig az agyukat nem trancsírozzák szét. A zombi cégek fejébe bele-beleálló szegecses baseball ütő a termelékenység általános emelkedése, és az ezzel járó további béremelkedés lehet a jegybank szerint. Persze ez nem ilyen egyszerű, mert egy zombicégnél lévő projektmenedzserből nem lesz egyik-napról a másikra hidegburkoló, hiába van óriási hidegburkolóból hiány. Mégis, az MNB optimista azzal kapcsolatban, hogy zombik majd életet lehelnek a gazdaságba:
A zombi vállalatok megszűnése általi piactisztulás az üres álláshelyek csökkenésén keresztül oldhatja a munkaerő-piaci feszesség emelkedését és hozzájárulhat a versenyszféra bérdinamika mérséklődéséhez az előrejelzési horizonton.
2019 első negyedévében folytatódott a világgazdaság bővülése. Az Egyesült Államok GDP-bővülése várakozáson felül teljesített, javult az európai gazdasági környezet is, a kelet-közép-európai régió teljesítménye pedig továbbra is kiemelkedő, a régió GDP-jének növekedése több mint 3 százalékponttal haladta meg az eurozóna bővülését.
Magyarországon 2019-ben 4,3 százalékos GDP-növekedéssel számol az MNB. Jövőre lassulni fog a bővülés, 3,3 százalékkal számol a jegybank.
A venezuelai krízis miatt kieső olajtermelés és az iráni-amerikai konfliktus mélyülése miatt emelkedik az olaj világpiaci ára, ez pedig globálisan felfele hajtja az inflációt. Viszont az olyan alacsony szinten volt, hogy még az elmúlt hónapok növekedése után sem lesz magas. Magyarországon a jegybank szerint 3,2 százalékos lesz 2019-ben. Jövőre 3,4 százalékos inflációra számítanak. A pénzromlás üteme 2021-ben térhet vissza a 3 százalékos szintre.
Az MNB kiemelte, hogy a szuperállampapír, hivatalos nevén a Magyar Állampapír Plusz óriási érdeklődéssel indult el, ami azt jelzi, hogy az emelkedő bérek már nem kizárólag a fogyasztást növelik, hanem a lakossági megtakarításokhoz is hozzájárulnak, "ami az önfinanszírozás erősítése révén az ország külső sérülékenységének csökkentését is támogatja", és "az államadósság devizaarányának további csökkenése a gazdaság sérülékenységét is mérsékli". Ez azt jelenti, hogy a külső finanszírozók helyett az ország a saját polgárai felé adósodik el az állampapírokon keresztül. Már 1000 milliárdnál is többet bocsátott ki a MÁP+ kötvényből.
Bővebben itt írtunk erről:
Idén az előző évhez hasonlóan 11 százalék körüli, míg a következő években mérséklődő, de továbbra is erőteljes – 9 százalék körüli – béremelkedésre számít a jegybank a versenyszférában. Érdekes megállapítás viszont, hogy mennyire járult hozzá a fizetések növekedéséhez a cafeteria juttatások kedvezményes adójának megszüntetése.
Mindössze 1 százalékkal.
Mivel a munkavállalók feltehetően nagyobb összegben kaptak különböző béren kívüli juttatásokat, úgy tűnik, hogy a munkaadók többsége ezeket egész egyszerűen megszüntette, kompenzációt pedig nem adott.