Vesztegetés, versenysértés, csalás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése – sokféle ügyben zajlik vizsgálat Bige László műtrágyakirály és cégbirodalma ellen. Egy a sajtó által eddig kevésbé ismert nyomozás szerint a cégcsoportban úgy pakolgatták a nyereségeket, hogy Bige fenntarthassa költséges hobbijait.
Továbbra is sok vizsgálat zajlik Bige László műtrágyakirály ellen.
Legutóbbi nagyobb cikkünk után megjelentek a 2018-as gazdálkodási adatok is. Eszerint a cégcsoport zászlóshajója, a péti Nitrogénművek Zrt. tavaly 14,9 milliárd forint veszteséget termelt (2017-ben még 9,7 milliárd forint nyeresége keletkezett). Igaz, a szintén Bige-család birtokában levő NZRT-Trade hasított, 2,3 milliárd forintos profitot termelt. Ez a két cég még fontos lesz történetünkben, rájuk még visszatérünk, de előbb összefoglaljuk, hogy mi is zajlik Bige László cégbirodalma körül.
Az elmúlt félévben számtalan cikk született arról, hogy milyen eljárások zajlanak Bige László, az ország egyik leggazdagabb embere ellen. Ezek részben arra keresték a választ, hogy a magyar iparban egyedülálló és a hazai mezőgazdaságban nélkülözhetetlen kapacitás kinek a számára lehet értékes.
A Forbes alapos cikkében például a szóba jöhető nagy vevők közül Csányi Sándortól (KITE), Andrej Babistól (Agrofert) és Mészáros Lőrinctől (Talentis Agro), vagyis a hazai agráripari vertikum „csúcsragadozóitól” is szerzett egy-egy cáfolatot a lap, vagyis mindannyian jelezték: nem érdeklődnek.
Maga Bige László jellemzően összehangolt támadásokra utal, arra, hogy valakik el szeretnék venni tőle a gyárat, és mivel közismert, hogy régóta állandó összetűzésben van Csányi Sándorral – aki amellett, hogy az OTP elnök-vezérigazgatója, a legnagyobb hazai agrárcég, a KITE tulajdonosa is –valószínűsíthető, hogy őrá gondol.
A viszonyra jellemző, hogy miután Csányi megszerezte a KITE-t Bige elől, a Nitrogénművek életéből teljesen kiesett a korábbi legnagyobb vevője, vagyis a KITE agrárintegráció. Csányi Sándor környezetében az senkinek sem kérdés, hogy Csányi és Bige ellenségek, ugyanakkor úgy tudják, hogy a Bige ellen született feljelentések mögött mások, elsősorban információban gazdag, de eltávolított korábbi munkavállalók állnak.
A hatóságok szűkszavú közlései alapján azt már nehezebb feltárni, hogy a különböző szolnoki, budapesti, péti, nyíregyházi nyomozati cselekmények, vagyis ügyészségi, rendőrségi, illetve versenyhivatali razziák, meghallgatások pontosan mire is lőnek.
Ami biztosan látszik:
Van azonban a Bige-csoport működésének egy további aspektusa, amelyben feljelentés született. Ezt biztosan tudjuk, de arról nincsenek adataink, hogy a nyomozóhatóság milyen lépéseket tett az ügyben.
Ez egy olyan gazdasági trükk, amely miatt a közvélemény biztosan kevésbé fog felháborodni, hiszen elsőre csak annyi látszik, hogy a Bige-cégek között kreatívan pakolgatták a nyereségeket. Ez nyilván kevésbé tűnik a társadalomra veszélyesnek, mint az, ha esetleg kiderül, hogy a Bige Holding kénsavgyára Szolnok város levegőminőségét, vagy a Tiszát veszélyeztette.
Ami miatt mégis több ez mint a nyereség pakolgatása egyik zsebből a másikba, az leginkább a Nitrogénművek nemzetközi kötvénykibocsátása miatt érthető. Ha a hitelezők abban érdekeltek, hogy a Nitrogénművek képes legyen visszafizetni az adósságait, akkor nem örülnek, ha a nyereség elszivárog a cégtől.
Na de miről szól ez a feljelentés, amit az általunk nem ismert feljelentő ismeretlen tettes ellen tett, de a szöveg mégis alapvetően Bige Lászlóval foglalkozik? A dokumentum azt részletezi, hogy a csoport azon mesterkedett, hogy a profit ne a központi cégnél (péti Nitrogénművek) keletkezzen, hanem egy kisebb családi cégnél (ez a már a GVH által is vizsgált NZRT-Trade Kft.).
Bige László péti érdekeltsége, a Nitrogénművek Zrt. már 2013-ban jelentősen eladósodott, és 2018-ban ezt az adósságot refinanszírozta és sikeresen bocsátott ki 200 millió euró értékben devizakötvényeket.
Az XS1811852521 elnevezésű Nitrogénművek-kötvény 2025-ben fut ki, 7 százalékos kuponnal fogadták el a befektetők (vagyis rettentően drága a finanszírozás),
A cbonds.com információi szerint a szervezők a Banca IMI, a BNP Paribas, a JP Morgan, a Raiffeisen Bank International voltak, míg a letétkezelők az Euroclear Bank, illetve a Clearstream Banking S.A., a jogi munkában az Allen & Overy, a Linklaters, az Ashurst LLP és a Kinstellar Hungary vettek részt.
A feljelentés szerint a Nitrogénművek ugyan a hitelezőinek tett ígéretei miatt nem tudott volna osztalékot fizetni, minden erejével arra kellett volna összpontosítania, hogy a hiteleit meg tudja adni, de a kisebb kereskedelmi társaság nyeresége alkalmas volt arra, hogy Bige László finanszírozhassa drága szenvedélyeit, a vadászatot és a helikoptertartást.
A feljelentés tartalma röviden: a Bige László tulajdonában álló Nitrogénművek Zrt. gyártócég, az ország legnagyobb műtrágyagyára, amely a nitrogénalapú műtrágyák legfontosabb alapanyagait, az ammóniát, illetve a salétromsavat is gyártja. A gyár kapacitása mintegy egymillió tonna.
A másik érintett cég, az NZRT-Trade kereskedelemmel foglalkozik, nem gyárt. Ez is Bige László többségi tulajdonában áll (de tulajdonos benne a három Bige-fiú, Zoltán, Zalán és Dávid is), és nagyjából a Nitrogénművek által gyártott műtrágya 10-20 százaléka folyik át rajta.
Ez a családi cég birtokolja Bige László költséges hobbijainak eszközeit is, helikoptert, vadászházat, egyebeket, illetve ez a cég vásárolt vadállományt, telepített vadvédelmi kerítést, illetve újított fel egy vadászházat. A feljelentés szerint a cég mintegy egymilliárd forintot költött ezekre a célokra.
A kereskedőcégnek természetesen elég magas nyereséget kellett termelnie, hogy ezek a nem profitorientált beruházások beleférjenek, különösen azért, mert amióta 2013-ban a Nitrogénművek kilépett a nemzetközi kötvénypiacra, a kötvénytulajdonosok felé vállalt és nemzetközi könyvvizsgálók által ellenőrzött vállalások miatt nem tudott volna ilyen célokra költeni.
A feljelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy 2016-ban a hatalmas Nitrogénművek mindössze 1 milliárd forint nyereséget ért el, de a kereskedőcég 1,5 milliárdot.
A bevezető mondatokban olvashattuk, hogy 2018-ban már a Nitrogénművek közel 15 milliárd forint veszteséget termelt, de a kereskedőcég 2,3 milliárd forintos profitot ért el.
A feljelentés szerint a nagy nyereség úgy keletkezett, hogy a Nitrogénművek különböző csatornákon csökkentett értékű műtrágyát adott el az NZRT-Tradenek, mire a kereskedőcég azt teljes áron adta el a gazdáknak.
Erre állítólag több metódust is kialakított a csoport, de alapvetően próbagyártás, letéti őrzés alatt bekövetkezett állagromlás, vagy egyszerű selejthiba miatt lehetett 20 százalékos áron (vagyis 80 százalékkal olcsóbban) adni-venni a két cég között a műtrágyát.
Ha ez igaz, felmerülhet a csalás, a költségvetési csalás, vagy a fogyasztók megtévesztésének tényállása.
Azzal ugyanis, hogy a teljes áron is eladható áru korábban 20 százalékon cserélt gazdát, romlott a költségvetés, illetve a hitelezők pozíciója, vagyis alapvetően ők lehettek a sértettek.
Mint a feljelentés mondja, ha valóban nem ért annyit a műtrágya, akkor csalás történt, a teljes áron történő értékesítéssel a gazdákat tévedésbe ejtették, rossz minőségű árut hoztak forgalomba.
A feljelentő azonban utal arra, hogy valójában nem gondolja azt, hogy a gazdák lettek átvágva, inkább a költségvetés és a hitelezők, mert egy ekkora gyárnál nem reális ennyi selejt, vélhetően színlelt ügyletekkel károsult a költségvetés és kerültek rosszabb pozícióba a hitelezők.
A legviccesebb az egészben, hogy miközben egyre-másra jelennek meg a negatív hírek a különböző vizsgálatokról, veszteségekről, támadásokról,
a Nitrogénművek említett kötvénysorozata nem esett rosszabb piaci megítélés alá.
Ugyan az ár nem magas (jellemzően 80 százalék körül van, de a negatív hírek hatására nem esett tovább. Pedig a szektor megítélése nem sokat javult menet közben. Az NPK, vagyis a nitrogén, foszfor és kálium alapú műtrágyák globális piacán vannak óriási, tőzsdén jegyzett játékosok, így a 20-30 ezer embert alkalmazó és a péti üzemnél 10-szer, 20-szor nagyobb globális első norvég Yara International, a második számú játékos, a kanadai Nutrien (amely két óriás, a Potash és az Agrium összeolvadásával jött létre.
Mellettük hatalmas műtrágyagyár a német K+S, a zugi (Svájc) központú, de orosz és kazah gyártással rendelkező Euro Chem, vagy a nagy orosz cégek, az Acron, a Minudobreniya, vagy a távolabbi piacokon ismertebb izraeli Israel Chemicals, japán Marubeni, illetve az Egyesült Arab Emírségekbeli gyártó IFFCO. E cégek tőzsdei megítélése inkább stagnált, vagy javult az elmúlt egy évben. A felsoroltak mind-mind aktív szereplői a műtrágyapiaci akvizícióknak.
A Nitrogénművek ugyan nem eladó, de a nagy veszteség felvetette a KPMG könyvvizsgálóban azt, hogy vajon nem nyíltak-e meg a hitelezői kovenánsok, vagyis bizonyos vállalt kötelezettségek nem teljesítése miatt mennyire van annak esélye, hogy a péti üzemet elviszik a hitelezők. A Nitrogénművek 2018-as független könyvvizsgálói jelentése szerint mindezt a KPMG átbeszélte a cégvezetéssel és annak jogi képviselőivel.
Úgy tudjuk, hogy jövőre ezzel már nem lesz gondja a cégnek, mert a Nitrogénművek az idei év könyvvizsgálatát már mással fogja elvégeztetni.
Az iparágat ismerők szerint bár most mindenki cáfolja, hogy adott esetben vevő lenne a Nitrogénművekre, vagy annak eszközeire, a természetes vevők azért leginkább a környék nagy műtrágyacégei körül kerülhetnének ki, ilyen