Kínát, az "arab" Afrikát és a Közel-Keletet érhetik el könnyebben a magyar vállalatok, ha megvalósul az állam úgynevezett "magyar tengeri kijárat" projektje. Az első szerződést ma ünnepélyesen alá is írták.
Magyarország régóta szeretne tengeri kikötőt és kijáratot létesíteni a magyar vállalkozások számára. Sokáig úgy tűnt, hogy ez a szlovéniai Koperben lehet, a két ország már közös vasúti és kikötőfejlesztésben is gondolkodott, de közbeszólt a politika.
Még a kikötőprojekt közvetlen közelében levő magyar érintettek sem tagadják, hogy végül azért lett vonzóbb az olaszországi Trieszt, mert megváltoztak a magyar - szlovén és a magyar - olasz politikai kapcsolatok.
Történt ugyanis, hogy Szlovéniában a magyar jobboldal nagyon erősen Janez Jansa jobboldali politikusra tett, de ő végül szoros választáson és egy hosszú koalíciós egyeztetés után nem jutott kormányfői posztra, jöttek a baloldaliak, a korábbi komikus Marjan Šarec lett a kormányfő (érdekes, de Olaszországban és Ukrajnában is mostanában a komikusok tudták a legjobban megszólítani a választókat).
Szlovénia magyar szempontból tehát elesett, és mivel a a magyar NER a választások előtt még a jobboldali propagandamédia támogatásával is belefolyt a szlovén belpolitikába, arra esély sem volt, hogy az új erőkkel megegyezzen.
Olaszországban viszont mind erősebb helyzetbe került Matteo Salvini jobboldali, populista belügyminiszter, aki a magyar politika hű szövetségese menekültügyi, EU-kritikus és gazdasági kérdésekben is.
Mivel a kikötőprojekt nem került le a napirendről, így a magyar fél figyelme Trieszt felé fordult (sokat nem is kellett forogni, mert a két kikötőváros mindössze 24 kilométerre van egymástól és lévén két uniós tagról van szó, így határellenőrzés sincsen e szakaszon), ahogy a német mondaná, hogy magyar szempontból ganz egál, hogy hol lesz a "magyar" kikötő.
Azt hallottuk azonban, hogy az olaszok rugalmassága, vagy a valóban jó Orbán- Salvini kapcsolatok miatt az még a magyar külügyesek számára is meglepő volt, hogy milyen simán tudott venni Magyarország egy "nemzetstratégiai" jelentőségű földterületet. Az erről szóló megállapodást pénteken írták alá - jelentette be Szijártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Triesztben.
Szijjártó Péter Matteo Salvinivel közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, Magyarország egy 300 méter hosszú partszakasszal rendelkező 32 hektáros területet vásárolt meg Trieszt kikötőjében 31 millió euróért (közel 10 milliárd forintért), 60 éves koncessziós szerződés keretében.
A vámszabad-kikötőben majdnem 100 millió eurós infrastrukturális beruházást is terveznek, hogy a magyar vállalkozások innen bonyolíthassák le exporttevékenységüket, amely várhatóan mintegy kétmillió tonna, avagy 78 ezer konténer lesz évente - ismertette a miniszter.
Trieszt most nagyon kelendő, mert Kína is beruházást tervez a kikötőben és ezt az útvonalat is be szeretne vonni a modernkori selyemút elnevezésű kereskedelmi - logisztikai projektjébe.
A kínaiak szerint ma a teljesen vasúti szállítás Kína és Budapest között 14 napot vesz igénybe, míg a hajó plusz vasút/közút Trieszt érintésével 44-45 nap.
Hogy ezt pontosan hogyan kell elképzelni, az még a jövő kérdése, elsősorban a Palkovics László innovációs és technológiai tárcának lesz feladata abban, hogy az intermodális (vasúti, közúti) megoldásokat optimalizálja, például egy zalaegerszegi csomópont segítségével.
Amennyire tudjuk az elképzelésekben a klasszikus közúti és a klasszikus vasúti konténerszállítás mellett a kamionok vasúti szállítása is szerepel.
Szijjártó Péter és Matteo Salvini azt is hangsúlyozták, hogy milyen fontosak a két ország kereskedelmi kapcsolatai, például energetikai útvonalakról is beszéltek, amelyek szintén független összeköttetést biztosítanak a két ország között (ez vélhetően az úgynevezett HU-SI-IT (magyar-szlovén - olasz gázvezeték terve lehet).
Ettől függetlenül természetesen a kikötő nem annyira az olasz magyar, inkább az Olaszországon is áthaladó, de magyar - tengerentúli kereskedelmi relációt fejlesztheti.