Rétvári Bence államtitkár válaszolt is meg nem is az LMP-s Ungár Péter írásban feltett kérdéseire. Az ellenzéki képviselő egyebek mellett arról érdeklődött, hogy miért nem emelik nagyobb mértékben a jelenleg brutálisan alacsony ápolási díjakat, illetve, hogy milyen visszaéléseket tapasztalt a kormány az ápolási díjra való jogosultságok megállapításánál. A kabinet ugyanis arra hivatkozott korábban, hogy nehéz kiszűrni a csalókat, ezért nem emelnek jelentősebb mértékben.
Az ügy előzményeihez tartozik, hogy a kormány új ellátási formát hozott létre a gyermeküket otthon ápolók számára Gyermekek otthongondozási díja (GYOD) néven. Ezzel a támogatással idén január 1-től a tartósan beteg gyermeküket otthon ápolók számára - a gyermek életkorától függetlenül - bruttó 100 ezer forint jár. A díjra az jogosult, aki olyan vér szerinti vagy örökbefogadott gyerekről gondoskodik otthon, aki súlyos fogyatékossága miatt nem tudja saját magát ellátni. Az otthongondozás időtartama beleszámít a nyugdíjba.
A támogatás feltételrendszerét úgy alakította ki a kormány, hogy attól az autista vagy Down-szindrómás gyerekek szülei könnyen eleshetnek. Ugyanis elég, ha egy gyerek tud önállóan enni, WC-re menni vagy felöltözni, már nem is jár utána a gyermekgondozási díj. Eközben a szüleik ugyanúgy nem tudnak dolgozni, hisz ezek a gyerekek nem képesek egyedül iskolába menni, és otthon se lehet őket egyedül hagyni.
Akik azonban nem a gyereküket, hanem más hozzátartozójukat látják el otthon, azok továbbra is ápolási díjat igényelhetnek. Ennek háromféle szintje van: alap- és emelt összegű, illetve kiemelt ápolási díj. Ezek összegét csekély mértékben emelte a kormány, és a következő három évben is csak évente 5 százalékkal emeli majd.
Az LMP-s Ungár Péter azonban módosító indítványt nyújtott be korábban, amivel azt próbálta elérni, hogy az ápolási díj mértéke is - a GYOD-hoz hasonlóan - legalább 100 ezer forintra emelkedjen.
Ezt azonban a kormánypártok nem szavazták meg. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a június 27-i kormányinfón a döntést
azzal indokolta, hogy az emelésnek nincsenek meg a feltételei a költségvetésben, Illetve nehéz kiszűrni az igénylés során tapasztalt visszaéléseket.
Ungár ezután megkérdezte Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét hogy
A miniszter nevében Rétvári Bence államtitkár reagált, azonban a válaszból nem derül ki pontosan, hogy milyen visszaéléseket tapasztaltak. Azt azonban kifejti az államtitkár, hogy az alapösszegű ápolási díj esetében tavaly december 31-ig kizárólag a háziorvos véleményén alapult a jogosultság megállapítása, január elsejétől azonban kötelező külső szakértőt is bevonni a jogosultság megállapításához, hogy eléggé megalapozott-e az igény.
Rétvári azt írja, hogy:
A háziorvosok szakértelme nem vonható kétségbe, de a gondozási szükséglet megalapozása érdekében - hasonlóan az emelt összegű ápolási díj esetén alkalmazott gyakorlathoz - indokolt volt külső szakértő bevonása.
Ez alapján csak sejteni lehet, hogy a háziorvosoknál feltételeznek olyan döntéseket, amelyek nem voltak kellően megalapozottak.
Arra azonban még csak utalás sincs, hogy a jelenleg bruttó 37 ezer (ápolási díj), bruttó 56 ezer (emelt összegű ápolási díj) és bruttó 67 ezer forintos (kiemelt ápolási díj) összegeket miért nem emelik nagyobb mértékben, és, hogy felmérték-e, hogy az Ungár által kezdeményezett 100 ezer forintra emelés mekkora terhet róna a költségvetésre.
Ebben a cikkünkben egyébként körüljártuk, hogy az időseket általában a női családtagok gondozzák, akik sokszor semmilyen szociális juttatást nem kapnak munkájukért, sőt, a munkaerőpiactól távol töltött évek jóval alacsonyabb nyugdíjat eredményeznek.
Itt pedig a szociális ellátórendszerünk rendbetételének lehetőségeit vizsgáltuk meg.