A piaci várakozásoknak megfelelő csütörtöki kamattartó döntés indoklásaként tartott tájékoztatón „számottevő mértékű" monetáris lazítás szándékát jelezte az euróövezeti jegybank, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Mario Draghi.
Az EKB kormányzótanácsa júliusi monetáris politikai ülésén a piaci várakozásokkal összhangban változatlanul hagyta a refinanszírozási műveletek irányadó nulla százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,40 százalékos szintjét, írja az MTI.
Draghi a tájékoztatón elmondta: makrogazdasági és pénzügyi helyzetelemzéseik alapján szükségesnek tartják huzamos ideig, de 2020 első felében még mindenképp a jelenlegi, vagy a jelenleginél alacsonyabb szinten tartani az euróövezeti irányadó kamatokat az inflációs cél felé stabilan konvergáló fogyasztói árindex biztosításához.
Az EKB elnöke jelezte, hogy az előző, júniusi ülés óta nyilvánosságra hozott makrogazdasági mutatók a foglalkoztatásnak és a béreknek a gazdaság stabilitását alátámasztó javulását igazolták ugyan, a világgazdasági növekedési dinamika lendületvesztése és a világkereskedelmi ellentétek éleződése azonban továbbra is beárnyékolják a térség növekedési kilátásait.
A makacsul fennálló geopolitikai ellentétekhez köthető bizonytalansági tényezők, a protekcionista törekvések erősödése, valamint a fejlődő piacok egyre hangsúlyosabban jelentkező sérülékenységei az üzleti hangulatindexek folyamatos romlásában éreztetik hatásukat, különösen a feldolgozóiparban. Ebben a környezetben nemcsak az inflációs nyomás enyhült, hanem az inflációs kilátások is mérséklődtek.
Az EKB mindezekre való tekintettel elengedhetetlennek tartja „számottevő mértékű" monetáris ösztönzők alkalmazását az euróövezeti gazdasági növekedés támogatásához szükséges pénzügyi feltételek biztosításához, az inflációs nyomás gerjesztéséhez.
Draghi rámutatott, hogy a tavalyi negyedik negyedévi 0,2 százalékos negyedéves euróövezeti GDP-növekedés után a térség az idei első negyedévben jobban teljesített, 0,4 százalékos negyedéves GDP-növekedést ért el. A beérkezett makrogazdasági adatok alapján a második és harmadik negyedévi negyedéves GDP-növekedés ennél szerényebb mértékű lesz, elsősorban a világkereskedelmi kondícióknak az euróövezeti termelőipart kifejezetten hátrányosan érintő romlása miatt. A szolgáltatóipar és az építőipar ugyanakkor erőteljes teljesítményt nyújt és a foglalkoztatás is javul.
Draghi szerint az euróövezetnek összességében pozitívak a növekedési kilátásai a kedvező pénzügyi kondícióknak, a foglalkoztatás növekedésének és az emelkedő béreknek köszönhetően.
A növekedési kilátások kockázatai azonban változatlanul inkább negatívak, mint pozitívak geopolitikai tényezőkre, a protekcionista törekvésekre és a feltörekvő piacok sérülékenységére visszavezethető okokból.