Nagyon sűrű délelőttje volt Mészáros Lőrinc idősebb lányának május 30-án. Mészáros Beatrix több céges közgyűlést is lebonyolított egy-két órán belül, ezek azonban egymástól olyan távolságra voltak, hogy a ma ismert közlekedési eszközökkel szinte elképzelhetetlen, hogy átért az egyik helyről a másikra, ez még akkor sem sikerülhetett volna, ha a taggyűléseket esetleg néhány perc alatt lezavarják, írja a G7.
Mészáros Beatrix ugyanis aznap 11 órakor Budapest belvárosába, az Andrássy útra, fél órával később pedig Újpestre volt hivatalos egy közgyűlésre, majd újabb fél óra elteltével papíron ő nyitotta meg a családi cégbirodalom herceghalomi központjában a csoport egyik vezető vállalatának taggyűlését. (Herceghalom az M1-es autópálya mellett van, Biatorbágy és Bicske között.)
Utóbbi két eseményen testvére, Homlok-Mészáros Ágnes is ott volt. A közgyűléseken ráadásul nemcsak hogy részt vettek, hanem fontos feladatokat is vállaltak: Beatrix az első kettőn jegyzőkönyv-hitelesítő, a harmadikon levezető elnök volt, míg Ágnes az újpesti találkozón vezette a jegyzőkönyvet.
Legalábbis a cégbírósághoz leadott hivatalos dokumentumok szerint.
Egy ilyen esemény egyébként gyakran csak formalitás, de a tapasztalatok szerint így is eltart legalább 20 percig, még akkor is, ha csak a legfontosabb ügyekről döntenek.
Mészáros Beatrix a portálnak - sajtósán keresztül - azt nyilatkozta, hogy az első közgyűlésen a tervezettnél később végeztek, a másodikról és a harmadikról ezért elkésett, tényleg nem volt ott a jegyzőkönyvekben szereplő időpontokban. Ezt az ellentmondást azzal magyarázták, hogy a kezdési időpontok - állításuk szerint - csak tájékoztató jellegűek, a tényleges vonatkozó adatot a dokumentum pedig azért nem tartalmazza, mert ez nem jogszabályi elvárás.
És a jog szerint tényleg nem probléma, ha valaki csak papíron vesz részt a közgyűlésen.
A lapnak nyilatkozó gazdasági jogász szerint ugyanis egy több mint 20 éves alkotmánybírósági határozat alapján a büntetőeljárásokkal ellentétben a polgári eljárásjogban nincs állami igény az igazságra.
Azért ugyanis nem lehet érvényteleníteni egy okiratot, mert abban az szerepel, hogy valaki ott volt egy eseményen, holott valójában nem volt jelen. A bíróságoknak egyszerűen nem dolga ezt kideríteni. Egy ilyen csúsztatás egészen addig nem jelent problémát, amíg valamely érintettnek a jogos érdekeit nem sérti a dolog, akkor ugyanis már fordulhat bírósághoz.