Kiss Balázs veszprémi születésű kalapácsvetőnk olimpiai győzelme után klubja plusz támogatáshoz jutott, amiből az addigiaknál profibb, speciálisabb edzőgépeket szeretett volna rendelni. A korábban szintén atletizáló, és szintén kalapácsvető Zentai Tibort sportolói múltja miatt kereste meg a klub, tervezzen az olimpiai bajnoknak személyre szabott kondigépeket. Zentai akkor éppen a célgépgyártó veszprémi Flexmontnál dolgozott, és jó barátjával, kollégájával közösen el is vállalták a feladatot. Zentai tervezett, Lőkös István, aki jó volt a megvalósításban, kivitelezte a megrendelést. Az összeállásnak nem sokkal később lett jelentősége, amikor a Flexmontban történt vezetőváltás miatt öt kolléga összeállt, hogy új céget alapítson.

A gép- és szerszámgyártásnak komoly hagyományai vannak Veszprémben és környékén. A rendszerváltás előtti időszakot ezen a téren a Bakony Művek leányvállalata, a Bakony Szereléstechnika, későbbi nevén Flexmont uralta. A cég a hetvenes években kezdte a működését, előtte lényegében nem volt Magyarországon ipari automatizálás. A tudást, technológiát, licenszeket begyűjtő Flexmont a rendszerváltásig monopolhelyzetben volt, az egyik legfontosabb alap egy megvásárolt Bosch-licensz volt.

A rendszerváltással új helyzet alakult, a megreccsent orosz felvevői piac teljes hanyatlását nem akarta mindenki megvárni, a magyar állami cég szakemberei közül többen inkább kiváltak, új cégeket alapítottak és megcélozták a nyugati megrendelőket. Ilyen volt például az 1993-ban indult veszprémi Transmoduls Kft., ami 2018-ban közel 4 milliárd forintos árbevétellel zárt. A Flexmont továbbra is jelentős szereplő az iparágban, a veszprémi cég 2018-ban 3,7 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el.

A VESZ-MONT alapítói egy hullámmal később, 1999-ben döntöttek a saját lábra állás mellett, amikor már piciben megérezték a saját megrendelések ízét és a kondigépek sikere nyomán el tudták képzelni, tudásuk önálló céget is ér. Négy mérnök és egy gazdasági szakember állt össze tehát, de a cég indulása körüli nehézségeket nem mindenki bírta, a kétezres évek közepére már csak Lőkös és Zentai maradtak tulajdonosok. Tavaly újabb változás történt a cégtulajdonlásban, a két évtizedig együtt dolgozó két alapító útjai elváltak egymástól, Lőkös István 50 százalékos tulajdonrészét végül Zentai Tibor vásárolta meg.

„2007-ig egy garázsműhely voltunk, nem több. Kisebb tervezési feladatokat vállaltunk, a gyártást kiadtuk, majd mi szereltük össze a végtermékeket, munkalapokat, kisebb gépeket” – mesélte a kezdetekről Zentai Tibor. Az első áttörés az új, nemesvámosi telephellyel jött el (addig Lőkös veszprémfajszi házának pajtájában dolgoztak), a második pedig azzal, hogy 2009-re annyit fejlődtek, hogy az alkatrészeket is maguk tudták már gyártani.

A VESZ-MONT automata berendezéseket, egyedi gyártósorokat készít főleg nemzetközi autóipari multinacionális megrendelői számára (így például a Continentalnak, a Densonak vagy a Valeonak), és nem csak Magyarországra, hanem külföldre is, például Dániába vagy Mexikóba. A kezdeti helyhiány miatt is alakult úgy, hogy elsősorban kisebb alkatrészek gyártását végző gépekre kaptak megbízásokat. Vevőik 60-70 százaléka autóipari szereplő, a többi az egészségipar területéről érkezik, ebből a szegmensből az egyik legfontosabb vevőjük a 77 Elektronika Kft, ami vércukormérő, illetve vizeletet vizsgáló és analizáló berendezéseket gyárt. Végtermékeik a berendezések, amelyekhez az alkatrészeket – leszámítva a nagyon nagy elemeket – maguk készítik, heti 1000-1200 darab alkatrészt állítanak elő.

A válság idején nagyságrendileg húsz fős cég komoly versenyben volt a megrendelőkért. A Bakony Művek Szereléstechnikai leányvállalatának szakmai hagyománya miatt a megyében különösen nagy arányban dolgoztak és dolgoznak ma is célgépépítő cégek. A tudás átadásában sokáig előny volt a hagyomány, később azonban a munkaerőért folytatott harc komoly versenytársakká tette a cégeket. A VESZ-MONT ezért döntött az előre menekülés mellett. „A méretben hozzánk mérhető cégekkel már egymás alá licitáltunk árban, sokszor nem volt nyereséges egy-egy megbízás. Ekkor döntöttünk úgy, egy magasabb ligában folytatjuk, drágább gépeket fogunk gyártani, mert azon a szinten még nem volt akkora a konkurencia.”

A tudatos döntés nyomán húsz főről szűk tíz év alatt 170 főre bővültek. Nettó árbevételük 2018-ban 5,4 milliárd forint volt. A legnagyobb megrendelőik az autógyárak számára különféle beépülő alkatrészeket, és részegységeket gyártó multinacionális cégek, általában olyan alkatrészek gyártására rendelnek meg tőlük gyártósorokat, amelyhez a lehető legkevesebb emberi erő kell. Az ott jártunkkor épp készülő gyártósor például 27 ember munkáját fogja kiváltani, autókba gyárt majd szelepeket. Nagyjából fél évig tervezte egy csapat mérnök, további néhány hónap lesz a megépítése, majd elindul egy székesfehérvári üzembe.

A nemesvámosi gyár nagy részén egy műszakos a munkarend, kivétel a forgácsoló üzem, ahol a legjobb kihasználás érdekében három műszakban folyik a gyártás. Döntően maguknak gyártanak alkatrészeket, elvétve vállalnak bérgyártást. A k+f felé is tettek nemrégiben egy lépést: külön zajmérő laborjuk van, ahol az alkatrészek (pl. egy indexkar) zajkeltését tudják mérni.

A VESZ-MONT másik tudatos lépése volt, hogy cégcsoportot épít, több telephelyen működik, ezáltal megy a munkaerő után. „A legnagyobb gond a mérnökhiány. Ha csak az alapcéget nézzük, nyolcvan mérnököt foglalkoztatunk, de cégcsoport szinten már 120 fő feletti a létszámuk. A különbséget nem tudtuk volna Veszprémből lefedni, mozognunk kellett arra, ahol még szabad kapacitások vannak.” Így a cégcsoportban most vannak saját cégek és szerződött partnerek is. Budaörsön például 28 fővel lézertechnológiával, és célgép-tervezéssel foglalkoznak, jelentős részben mérnöki tevékenység zajlik, de be tudják vele vonzani a fővárosi munkaerőt. Csongrádban pedig szerződött partnerük van, ott forgácsolás, gyártás, és összeszerelés terén erősek.

Az utánpótlás örök kérdés. A hagyomány miatt sok a „nagy öreg” a szakmában, a VESZ-MONT-nál is dolgoznak jó néhányan. Jellemzően a Veszprémi Egyetemről frissen kikerült mérnököket tanítják ők tovább, akik az egyetem után 3-5 évvel jutnak el odáig, hogy már önállóan tervezhetnek gépeket.

Csongrád még egy szempontot is lefed: félúton van Nemesvámos és Temesvár között, ahol nemrég szintén elindult a VESZ-MONT. „Így, ha 24 órás készenlétet vállalunk Romániában, könnyedén tudjuk teljesíteni Csongrádról.”

A romániai telephelytől sokat várnak, kevés a VESZ-MONT méretű gépépítő arra, sőt, gépépítő is kevés van, miközben a cég partnerei közül sok jelen van Romániában. Egyelőre egy mérnök-üzletkötő van a helyszínen, a megrendeléseket pedig valamelyik magyarországi cégcsoport tag üzemében gyártják le.

Magyarországon több mint száz magyar célgép- vagy szerszámgyártó cég működik, összesen hozzávetőleg 80-85 milliárd forintos bevétellel, ami a magyar piac 60-70 százalékát jelenti, a többit külföldi cégek fedik le. A VESZ-MONT az 1 milliárd forinti árbevétel feletti cégeket monitorozza komolyabban, mint versenytársakat, belőlük kb. 20 darab van. Az iparági összefogás most körvonalazódik, mert ahhoz, hogy a VESZ-MONT-nál készülő átlag 1-3 millió eurós gépekhez képest feljebb lépjenek a 4-5 millió eurós kategóriába, több cég közös pályázatára lesz szükség a nagyobb megrendelők felé, és így akár a külföldi cégekkel is tudnának versenyezni.

(Borítókép: Bődey János / Index)